Kezdőlap

Kátsor Keresztély,

kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1710. nov. 28. Pesten; szülővárosában elvégezvén gymnasiumi tanulmányait, 1727-ban a piarista rendbe lépett. 1734-ben Temesvárt pappá szentelték. Tanári pályáját 1730-ban Pesten kezdette. 1739-ben Aspermont gróf nevelője lett. 1740. visszatérvén a rendbe, Korponára küldetett; 1742. megygyesi házfőnök, azontúl pedig 1751-ig rendfőnöki titkár volt. 1761-63-ig a szent-annai házfőnöki, 1865-76-ig a privigyei ujonczmesteri tisztet viselte. 1776-82-ig Kecskeméten, attól kezdve haláláig Pesten tartózkodott mint házfőnök, ujonczmester, kormánysegéd és levéltárnok. Meghalt 1792. aug. 28. Pesten.

Rendkívül sokat írt; alig van piarista ház, hol ne volna egy-két hatalmas munkája. Kellő anyagi segítség hiánya miatt azonban művei legnagyobb részét nem tudta kiadni. Ő volt az első hazánkban, ki az iskolai színműirodalom fejlesztése czéljából a franczia drámairodalom termékeit ajánlgatta tanárainknak mintául. Maga is több színművet írt, melyek közül a Rózsa cz. allegorikus színmű iskolai színjátékunk egyik legszebb emléke. A pesti piarista ház könyvtárában van a Liber de cosmographiae et matheseos principiis cz. illustratiókkal diszített munkája, továbbá kétkötetes egyháztörténelme, világtörténelme, a Tractatus de questionibus és a Brevis ac dilucida rerum sacrarum v. t. noticia cz. műve. 1760-ban írta a Capitularii canonico regulares cz. két kötetes történeti művét, mely egymaga ezerháromszáz oldalra terjed. Ennél is nagyobb az Intimata regia cz. gyűjteménye.

Horányi. Scriptores Piarum Scholarum II. 185-192. l. (28 kézirati latin munkáját sorolja fel.)

Figyelő, VII., VIII., X. (Csaplár B.)

Pallas Nagy Lexikona X. 275. l. (Takáts Sándor).