Kezdőlap

Kayserling Meyer,

bölcseleti doktor, rabbi, szül. 1829. jún. 17. Hannoverban, hol atyja K. Ábrahám kereskedő volt; gymnasiumi tanulmányait szülővárosában végezte; a zsidó tudományokban való további kiképeztetése végett Josaphat Gerson halberstadti talmud-iskolájába, majd Nikolsburgba és Frankfurtba ment. Mivel szülei szegénységök miatt nem támogathatták, franczia s angol leczkéket adott. Innen Prágába került, hol Rappaportot félévig hallgatta. Tulajdonképeni talmud-tanulmányait Würzburgban végezé Banberger S. B. vezetése alatt. Itt nyerte rabbi képesítő oklevelét is, aztán (1851) a würzburgi egyetemre iratkozott be; 1853-ban a berlini egyetemen hallgatója volt, hol történelmi s bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. Ranke ösztönzésére megtanulta a spanyol nyelvet és búvárkodni kezdett a spanyol zsidókra vonatkozó művekben. Bölcseleti tanulmányait folytatandó, a hallei egyetemre ment és 1856-ban bölcselet-doktori oklevelet nyert. Már ismert nevű író volt, mikor 1861-ben meghivatott a svájczi zsidók rabbijává. Itt nagy munka várt reá: az ottani zsidók egyenjogusításának kiküzdése; röpirataival hevesen megtámadta a klerikális pártot. Folytonos izgatásainak végre az az eredménye lőn, hogy a nemzettanács 1863. júl. megadta a zsidóknak a polgárjogot. 1870-ben a pesti zsidó nagy hitközség meghívásának engedve, elfoglalta a hitszónoki széket és azóta állandóan itt működik. A spanyol tudományok terén szerzett érdemeiért az ottani tudom. akadémia tagjai közé választotta s még több külföldi tudós társaságnak is tagja.

Több dolgozata jelent meg a Prutz Róbert szerkesztette Deutsches Museumban, Frankl Montschriftjében (Lipcse, 1857-68.), a Wertheim-féle Wiener Jahrbücherben (1860-69.), a Steinschneider Hebräische Bibliographie-jában, a szentpétervári Voschodban, a párisi Revue des études juifesben, a pesti Israel. Jahrbuchban (1860. II. Josef Mendelssohn und Graf wilhelm von Schaumburg-Lippe); az Egyenlőségnek és a M. Zsidó szemlének is munkatársa. A Pierer által kiadott Lexicon der Wissenschaftenben a zsidó tudományokra vonatkozó összes czikkket ő írta.

Munkái:

Moses Mendelssohn's philosophische und religiöse Grundsätze mit Hinblick auf Lessing dargestellt, nebst einem Anhange, einige bis jetzt ungedruckte Briefe Moses Mendelssohn's enthaltend. Leipzig, 1856. (Doktori dissertatio.)

Sephardim. Romanische Poesien der Juden in Spanien ... U. ott, 1859.

Ein Feiertag in Madrid. Zur Geschichte der spanischportugiesischen Juden. Berlin, 1859.

Geschichte der Juden in Spanien und Portugal. I. Theil. Die Judenin Navarra, den Baskenländern und auf den Balearen. U. ott, 1861.

Manasse ben Israel. Sein Leben und Wirken. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte der Juden in England. U. ott, 1861.

Moses Mendelssohn. Sein Leben und sein Wirken. Nebst einem Anhange ungedruckter Briefe von Moses Mendelssohn. Leipzig, 1862. (2. bőv. és jav. kiadás hasonmással. U. ott, 1887.)

Der Dichter Ephraim Kuh. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Literatur. Berlin, 1864.

Zum Siegesfeste. Dankopfer und Danklied von Moses Mendelssohn. Eine Reiliquie. Zum ersten Male herausgegeben und mit Einleitung versehen. U. ott, 1866.

Geschichte der Juden in Portugal. Leipzig, 1867.

Die rituale Schlachtfrage, oder ist Schächten Thierquälerei? Aargau. 1867.

Das Gotteslicht. Predigt gehalten am 9. Sept. 1868. z. Einweihung der Synagoge zu Basel. Basel, 1868.

Bibliothek jüdischer Kanzelredner. Eine chronologische Sammlung der Predigten, Biographien und Charakteristiken der vorzüglichsten jüdischen Prediger. Berlin, 1870-72. Két évfolyam.

Die Juden in Spanien und Portugal und die Inquisition von Fried. David Mocatto. Aus dem Englischen ... Hannover, 1878.

Leben Kalonymos. (Einleitung zu dem in Budapest vom Rabbi Meisel-Verein herausgegebenen Prüfstein des Kalonymos, metrisch übersetzt von W. A. Meisel.) Bpest, 1878.

Die jüdischen Frauen in der Geschichte, Literatur und Kunst. Leipzig, 1879. (Magyarul: Zsidó nők a történelem, az irodalom és művészet terén ford. Reismann Mária. Bpest, 1883. Két kötet.)

Das Moralgesetz der Judenthums in Beziehung auf Familie, Staat und Gesellschaft. Als Manuscript gedruckt. Wien, 1882. (Névtelenül.)

Der Wucher und das Judenthum. Bpest, 1882. (Magyarul: Az uzsora és a zsidóság. U. ott, 1882. cz.)

Die Blutbeschuldigung von Tisza-Eszlar. U. ott, 1882. (Magyarul: A tisza-eszlári vérvád. U. ott, 1882. )

Mendelssohn. Gedrucktes und Ungedrucktes von ihm un düber ihn. Bearbeitet und herausg. Leipzig, 1883.

Rede, gehalten bei der Trauung der Herrn Sigmund Rosenstock mit Fäulein Eugenie Spitzer, im Cultustempel zu Budapest, den 16. September 1883. Budapest, 1883.

Was ist die Religion des Judenthums? Eine Zeitpredigt, gehalten... Nebst einem Anhange. U. ott, 1885.

Handbuch der israelitischen Geschichte von der Zeit des Bibel-Abschlusses bis zur Gegenwart. Ursprünglich von E. Hecht bearb., seit der 43. Aufl. von M. K. 6. verm. Aufl. Leipzig, 1888. (Magyarul: A zsidók története a bibliai korszak befejezésétől a legújabb korig, különös tekintettel a zsidók történetére Magyarországon, irodalmi szemelvényekkel. K. Handbuch ... mű nyomán a középiskolák felsőbb osztályai, tanítóképző intézetek és családok számára ford. Csukási Fülö és Schön József. Bpest.)

Biblioteca espanola-portugieza-judaica. Dictionnaire bibliographique des auteurs juifs, de leurs ouvrages espagnoles et portugais et des oeuvres sur et contre les juifs et le judaisme. Avec un apercu sur la littérature des juifs espagnols et une collection des proverbes espagnoles. Strassburg, 1890.

Die fünf Bücher Moses. Durchges. Text, nebst einem Wörterverzeichnisse, einer kurzen hebr. Grammatik und Conjugations-Tabellen. Prag, 1890-92. Öt kötet.

Dr. W. A. Meisel. Ein Lebens- und Zeitbild. Bpest, 1891.

Gedenkblätter. Hervorragende Persönlichkeiten des 19. Jahrh. In kurzen Charakteristiken. Leipzig. 1892.

Christof Columbus und der Antheil der Juden an den spanischen und portugiesischen Entdeckungen. Nach zum Theil ungedr. Quellen bearbeitet. Berlin, 1894.

Die jüdische Literatur von Moses Mendelssohn bis auf die Gegenwart. Trier, 1896. (Különnyomat a Winter un dwünsche, Die jüdische Literatur seit Abschl. d. Kanons. cz. munkából.)

Lippe, Ch. D., bibliographisches Lexikon der gesammten jüdischen Literatur der Gegenwart. Wien, 1881. 229. l. (hol czikkei is felsorolvák), II. 1889. 134. l.

Kiszlingstein Könyvészete.

Egyenlőség 1891. 9. sz. (Feleki Sándor).

Kayser, Bücher-Lexikon, Leipzig, XXV. 702., XXVII. 878. l.

Hinrichs, Verzeichniss der Bücher 1896. I. 380. l.