miniszteri osztálytanácsos, szül. 1835. nov. 2. Huszton (Máramarosm.), hol atyja a koronauradalom pénztárnoka volt; a gymnasiumot M.-Szigeten, Ungvárt és Kolozsvárt végezte. Tanulmányainak befejezte után 1853-ban mint gazdasági irnok a gróf Teleki-család magyarországi jószágainak igazgatóságánál nyert alkalmazást, honnét 1859-ben idősb Teleki Domokos gróf vette magához Gernyeszegre titkárnak. 1861-1862-ben hallgatója volt azon egy éves jogi cursusnak, melyet az erdélyi ev. reformátusok egyházi főtanácsa az erdélyi aristocratia ifjabb tagjainak kérésére a kolozsvári ref. kollegiumban nyitott. 1862-ben a marosvásárhelyi királyi ítélő táblánál Gálfalvi ítélőmesternél joggyakornok lett. 1863-64-ben külföldön a Teschen-Liebwerdi felsőbb gazdasági s erdészeti tanintézetet végezte, 1864-65-ben pedig Budán a vinczelléreket és pinczemestereket képző tanintézetnek volt hallgatója. Elméleti gazdasági tanulmányainak befejezése után Morvaország, Csehország és a Német-birodalom egy részének nevezetesebb uradalmait látogatta meg. 1865. októbertől a Farkas Mihály által szerkesztett Falusi Gazdánál mint segédszerkesztő működött. 1868 elején a magyar kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumhoz számtisztté neveztetett ki. 1874-ben fogalmazóvá, 1884-ben miniszteri titkárrá léptették elő s 1894-ben osztálytanácsossá a magyar kir. statisztikai hivatalhoz neveztetett ki.
Czikkei a Falusi Gazdában (1865-67. A szarvasmarhatenyésztés fontossága, A hasas tehenek bánásmódjáról és borjazásról, Az olajgyártás mint jelentékeny gazdasági mellék iparág, A szervasmarha nyári vagy szölőtakarmányozásáról, Észrevételek a gyapjú osztályozása és eladására nézve, A juhok párosításáról, Gazdasági gépek és eszközök, A kettős malmokról, A tenyészkocza és kan megválasztása, A repczének sorbavetéséről, A borjúk felnevelési módja Angliában, Néhány szó a magtárakról és a gabona eltartásáról, Hús közti különbség nálunk és Angolhonban, Viszonválasz a tenyészkocza és kan megválasztása tárgyában, A szarvasmarha hízlalása, Takarmányfüllesztésről, A termőföld javításának különféle módjai, Észrevételek a szarvasmarha beltenyésztéséről, A juhok téli takarmányozásáról, Nemesített Durham v. Shorthorn szarvasmarha, Az istállói trágya és annak kezelése, Az igásmarha takarmányozása és ápolásáról, A hollandi szarvasmarha, A tej és egyéb tápszerek hatása a borjú későbbi haszonvételére, A svájczi szarvasmarha, A juhok hízlalása, A tenyészborjúk megválasztása, A fogas boronáról és annak hasznáról, A juhmosásról, A talaj fekvésének befolyása a növényéletre, A fejésről, a tejkezelésről és eladásáról, A berni v. freiburgi szarvasmarha, Mikor kell szántani?, A földmunkálatok elmélete és gyakorlata, A legeltetésről, A borjúk szoptatása és felneveléséről, Nagyobb vagy kisebb fajta teheneket hasznosabb-e tartani); a Nemzetgazdasági Szemlében (1886. Hazánk népességének gyarapodása, két értekezés). Falusi Gazda Naptárában is (1867-70. és 1875) jelentek meg számos szakczikkei.
Munkái:
A Magyar Gazda Tárcza Naptára. Pest, 1867., 1868., 1869. és 1870. évfolyamok. Zsebkiadás. Kiadja Heckenast Gusztáv.
Az okszerű komlótermelés és pangó állapotának okai hazánkban. A m. kir. földmívelés, ipar és kereskedelmi miniszterium által kiírt pályázatra beérkezett kilencz mű közül a második helyre ítélt pályamunka. U. ott, 1872.
A szarvasmarhatenyésztés Bpest, 1874. (Falusi Könyvtár 10.)
A szervasmarha haszonvétele és kiválóbb fajtáinak rövid ismertetése. U. ott, 1874. (Falusi Könyvtár 12.)
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.