Kezdőlap

Kelemen László,

az első magyar színigazgató, K. Mihály (nemes származású kántor, később háztulajdonos Pesten) és Török Anna (makói származású, kivel K. 1757. április 24. esküdött meg) fia, született 1760-ban Pesten; a jogi pályára készült és 1788-ban végezte tanulmányait; alig nyert ügyvédi oklevelet, midőn Grassalkovich gödöllői uradalmába neveztetett ki ügyészszé. Ezen állás szép jövedelmét élvezve, némi csekély vagyont is szerzett. A szép ismeretekkel bíró ifjú közbecsülésben részesült és a vagyonosabb polgári osztálynál is szivesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult és ennek tanácsára utazott külföldre. Innét visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek. Látta Európa főbb városainak szinházait, tapasztalta a szinészet hatást a nemzeti érzületre. Ez idő óta szüntelen egy állandó színház alapításának eszméjével foglalkozott. Ráday Pál gróf hatalmas pártfogása s Kazinczy Ferencz buzdítása mellett végre sikerült neki egy kis társaságot (3 nő s 10 férfi) szervezni s leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. okt. 25. eljátszhatták Budán Simai Igazházi-ját és ezzel megalapíttatott magyar szinészet küzdelmes, de biztos jövője. K. volt a társulat lelke s vezére, 1791. szept. 1-től 1792. ápr. 26-ig igazgatója is; az országgyűléssel, helytartótanácscsal, a német színház bérlőjével, magánosokkal ő tárgyalt fáradhatatlanul és lelkesítette társait is. A kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt azonban 1796. ápr. 10. szétoszlott a pesti társaság; 1774 frt 56 krra rugó adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra. K. a társulatnak egy töredékével vándor útra kelt, hogy a vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten azonban társulata végkép szétzüllött és hivatottabb tagjai a kolozsvári magyar színtársulathoz szerződtettek. Kelemen még egy kisérletet tett Nagyváradon 1800-ban, hol rövid ideig mint igazgató szerepel; de sehogy sem sikerült társulatát a vidéken újra szerveznie, miután vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejével Lipcsei Máriával együtt Ráczkevén telepedett le, hol mint kántortanítót alkalmazták. Ráczkeve leégése után Makóra költözött és onnét nemsokára Csanád-Palotára vonult vissza, hol 1814. decz. 24. meghalt. (Fiai: István mint szegedi tanító 1885-ben és László gyoroki tanító 1849 körül haltak el, mind a kettőtől származott unokái élnek; három leánya férjhez ment és ezek gyermekei is életben vannak.) K. sírját 1886-ban felfedezték és 1888-ban emlékkel jelölték meg.

Munkái:

A gazda asszony, avagy megfizet az öreg harang. Vígjáték két felvonásban. ford. Pest, 1792. (Ifj. Stephanienak Die Wirthschafterin cz. színműve; előadatott 1792. máj. 17. és 28., 1793. jan. 28., decz. 11. és 1795-ben egyszer.)

Csapó Péter vagy a kincsásók, vígj. 4 felv. Ford. U. ott, 1792. (Előadatott 1795 szept. 5., még egyszer és 1793-ban kétszer.)

Kéziratban maradt színművei: Tettetett beteg avagy az igaz orvos, vígj. 4. felv. (Molière színműve; előadatott 1792. máj. 14., 20., jún. 16., 1793. jan. 16.,júl. 1. 1794. júl. 30.); Garbanczai, vagyis: az inas, atya és nász egy személyben, vígj. 3 felv., ford. (előadatott 1792. júl. 19., aug. 25., 1793. ápr. 10., 26., 1794. febr. 28.); A szolgálatból kimaradt katonatisztek vagy állhatatosság és kétségbeesés, vígj. 5 felv. ford. (ifj. Stephanic után; előadatott 1793. máj. 14., még kétszer, 1793. júl. 19. aug. 15., nov. 8., 1794. júl. 14.); gyermekek fenyítése vagy a testámentom, vígj. 4 felv. ford. (előadatott 1793. jún. 21., júl. 12., szept. 23., 1794. máj. 30.); Az esméretlen atyafi, vagy egy háznépnek lerajzolása, érzékeny játék 3 felv. ford. (előadatott (1793. okt. 16., nov. 25., 1794. máj. 21., 1807. nov. 25.); A módi szeretők vagy milyen férjet kell választani, vígj. 3 felv. ford. Bretzner vagy ifj. Stephanie után (előadatott 1794. febr. 5., ápr. 30., 1795. febr. 6., 1807. jún. 5., 1808. júl. 22.); A különös nagybátya, vígj. 4 felv. Ziegler Fr. W. után ford. (előadatott 1794. jún. 19., 1809. márcz. 10.); A magyar háznak atyja vagy az ifjú háznép, érzékeny játék 5 felv. Gemmingen után ford. (előadatott 1794. szept. 19., nov. 5., 1807. nov. 2.); Lassú víz partot mos, vígj. 4 felv. Schröder Fr. L. után ford. (előadatott 1794. okt. 22., 1795. jan. 16., jún. 12., 1808. aug. 5., 1809. ápr. 10., 1810. aug. 30.); Othello a velenczei szerecsen, szomj. 5 felv. Shakespere-Schröder után ford. (előadatott 1795. jún. 3., 1809. máj. 29., aug. 16., 1810. aug. 24., 1813. nov. 12. és Székesfejérvárt 1814.); A magyar háznép anyja, érzékeny játék 5 felv., gróf Soden után (előadatott 1807. nov. 7-én Pesten.) Benkő még a következő színdarabjait sorolja elő: Háládatos fiú, A ház tiszessége 1794. (talán a Magyar háznak atyja más czímzéssel.)

Endrődy János, A magyar játékszinek töténete. Pest, 1792-. (A M. Játékszin I-III.)

M. Hirmondó 1892. II. 100. l.;

Honművész 1837. 31. sz.

Toldy, A magyar költészet története. Pest, 1867. 450. l.

K. Nagy Sándor, A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1884. 19., 20., l.

1888: Nemzet 249. sz. (Váli Béla). Pesti Hirlap 249. sz. Vasárnapi Ujság 38. sz. siremléke rajzával. (Váczy János). Pesti Napló 249., 250. sz., Ország Világ 37. sz., Fővárosi Lapok 248., 249. sz., Szinészek Lapja 38. sz. Makói Hirlap 25., 42. sz. (buja Lajos.), Maros 69., 72., 73. sz., Egyetértés 256. sz., Alföld 125., 207. sz.

Váli Béla, Kelemen László az első magyar szinigazgató. Arad, 1888.

Petrik Bibliogr.

Irodalomtörténeti Közlemények I. 222., 275. l.