Kezdőlap

Keleti Gusztáv,

az országos mintarajztanoda igazgatója, a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludi-társaság rendes tagja; szül. 1834. decz. 13. Pozsonyban; eleinte Pesten és 1855-től bécsben jogi tanulmányokkal foglalkozott, azonban az előadások helyett Rahl híres mütermét látogatta; midőn a rigorozumokra készült, Eötvös József báró Loránd fiához nevelőt keresett és Pauler Tivadar Keletit ajánlá; így jutott Eötvös József báró házába, kinek szellemi iránya tehetségének s ízlésének fejlesztésére nagy hatással volt. Nem sokáig maradt a tanítói pályán, hanem tulajdonképeni hajlamát követve, festőművészszé képezte ki magát. Több évig tanult a müncheni akadémián, hol főleg Fischbach, Voltz és Schleich vezetése alatt a tájfestésben tökéletesítette magát. Művei közűl az Elhagyott park a nemzeti múzeumban van. Mint műkritikus is fejtett ki nagyobb tevékenységet. 1862-ben Klette családi nevét Károly testvérével együtt Keletire változtatta. 1867-ben a Kisfaludy-társaság választotta tagjai sorába, 1874. máj. 28. pedig a m. tudom. akadémia levelező tagja lett. 1871-től a rajztanárokat képző intézetnek igazgatója; 1874-ben mikor a műcsarnok éptésének terhei nehezültek reá, elfogadta annak igazgatói állását. 1880-ban a kir. műipariskolához nevezték ki igazgatónak.

Czikkei a Fővárosi Lapokban (1865. 163. sz. A m. képzőművészeti társulat, 1866. Az országos m. képzőművészeti társulat idei kiállítása, A «Tündér Ilona» regéje falfestményekben, 1868. Tárcza Münchenből. 1870. Cuyp Albert Tehenek a vízben cz. képéhez, Schwind M. Szép Meluzinája, 1871. 65., 77. sz. Tárczalevél Zichy Mihály kiállítási fényképeiről, Intésül a magyar műbarátoknak, 1872. Mészöly Géza tájfestményei, Izsó műveinek kiállítása, A műcsarnokban, 1875. A múzeumi falfestményekről, 1877. A műcsarnok megnyitása alkalmából, 1879. Munkácsy Miltona, 1888. 8. sz. Az Arany-szobor pályázat, 1891. 102. sz. A szabadságszobor pályázata); a Politikai Hetilapban (1865. 14. sz. Művészetünk helyzete); A Vasárnapi Ujságot rajzaival diszítette s a tartalomhoz is hozzájárult művészeti czikkeivel, festők és művészek életrajzaival; czikkei a M. Sajtóban (1864. 12. sz. A magyar képzőművészeti társulat, 190. sz. Az első országos dalárünnepély Pécsett); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (IV. Közképtárak mint mívelődési tényezők, székfoglaló 1868. decz. 30., VI. 1871. febr. 12. Idősb Markó Károly, XX. 1885. febr. 8. Monumentális festészetünkről); a Budapeti Szemlében, (XV. 1869. Teendőink a képzőművészet ügyében, 1873-74. Képzőművészeti Szemle, XIX. 1879. Deák Ferncz szobráról); Az ezredéves magyar állam és népében. (1896. A képzőművészet és műipar); a Pester Lloydnak is munkatársa volt; a Magyarország és Nagyvilágban (1870. Lernado da Vinci).

Munkái:

A közképtárak, mint művelési tényezők. Pest, 1870.

Idősb Markó Károly. U. ott, 1871.

A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. Buda, 1870.

Az Eszterházy-képtár eredeti fényképekben. Szövegét írta. Pest, 1871.

A m. kir. országos mintarajztanoda és rajztanárképezde czélja, szervezete és tantervének rövid vázlata. Bpest, 1879. (és 1886.)

Beszéde a m. kir. iparművészeti tanoda és azzal kapcsolatos műfaragászati műhely megnyitási ünnepélyén 1880. nov. 14. U. ott, 1880.

A Deák-szoborügy válsága. Ugyan ott, 1881. (Különnyomat a Fővárosi Lapokból.)

Az akadémia nagytermének falképeiről és művészeti diszítéseiről. U. ott, 1888. (M. Tudom. Akadémia Évkönyvei XVII. 6.)

Emlékbeszéd Trefort Ágoston felett. Felolvasta az orsz. m. képzőművészeti társulatnak 1889. márcz. 17. tartott közgyűlésén. U. ott, 1889. (M. tudom. Akadémia Évkönyvei XVII. 7.)

Vasárnapi Ujság 1869. 15. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1895. 18. sz. arczk.

Magyarország és a Nagyvilág 1871. 25. sz. arczk.

Szinnyei Repertoriuma. Történelem II.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona X. 327. l. (Szana T.)