bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1856. decz. 13. Budán, hol atyja hajdan jobb napokat látott polgár volt és 1870-ben történt halálakor rossz körülmények közt sinylődött; K. neveltetésére legnagyobb befolyással anyja volt; 1866-74-ig a budai kir. egyetemi gymnasiumot látogatta; utóbbi évben változtatta Kaesz családi nevét Keletire. Tanára Thewrewk Emil buzdítására a classica-philologia tanulmányozására adta magát. 1874-77-ig a budapesti egyetem hallgatója volt és 1877-78-ban a gyakorló iskolának tagja. 1878-ban tanári oklevelet nyert és szeptemb. a budai gymnasiumnál póthelyettesi minőségben alkalmazták. 1879 elején a szombathelyi prémontreiek főgymnasiumában rendes tanár lett; ápr. bölcseletdoktorrá avatták és azon év őszén Budapestre került az v. ker. kir. kath. főgymnasiumhoz, hol három évet töltött helyettesi minőségben. 1882. aug. 10. a beszterczebányai kir. főgymnasiumhoz nevezték ki rendes tanárnak; a cl. philologián kívül tanította a magyar, német és franczia nyelvet. 1884-ben állami ösztöndíjjal Berlinben a pergamoni leleteket tanulmányozta. A felvidéki közművelődési egyesület zólyommegyei választmányának 1885-88-ig titkára volt. A beszterczebányai magyar színpártoló egyesültnek is volt titkára. Meghalt 1888. aug. 25-én Beszterczebányán.
Czikkei az Egyet. Philologiai Közlönyben (1879., 1884. Pergamon és a gigantomachia. 1887. Cicero de imperio Gn. Pompei iskolai tárgyalása); munkatársa volt a beszterczebányai Zólyommegyei Lapoknak (1883-84. Uti levelek stb.); ezek megszüntével a turócz-szent-mártoni, később selmeczb. Felvidéki Hiradóhoz (1884-87.) szegődött; mindkét lapba szini kritikát és egyéb czikkeket írt; programmértekezései a budapesti V. kerületi királyi gymnasium Értesítőjében (1781. Az olympiai ásatások), a beszterczebányai kir. gymnasium Értesítőjében (1885. Sallustius Jugurthájának 17-19. fejezete az iskolában tárgyalva.)
Munkái:
Antonios Diogenes és Lukanos. Budapest, 1879. (Doktori értekezés.)
Római régiségek. Wilkins A. S. után angolból ford. U. ott, 1881. (Történeti kézikönyvek 5.)
M. Tullii Ciceronis de imperio Gnaei Pompei oratio. Magyarázta. U. ott, 1881. (Jeles Irók Iskolai Tára 27.)
A beszterczebányai magyar szinpártoló egyesület története. Turócz-Szent-Márton, 1887. (Előbb a Felvidéki Hiradóban.)
Álneve s jegye: Dr. Argus és A-s, az említett két lapban mint szini referens.
A budapesti kath. főgymnasium Értesítője 1883. 12. l.
Pesti Hirlap 1888. 238. 1z.
Kiszlingstein Könyvészete.
A beszterczebányai főgymnasium Értesitője 1895. 272. l.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.