főreáliskolai tanár, K. Sándor műkertész és Izsó Zsuzsánna fia, szül. 1849. szept. 1. Ragályon (Gömörm.); gymnasiumot Sárospatakon végezte s 1869-ben ugyanott az akadémia theologiai tanfolyamára lépett, hol 1873-ig tanult, egyszersmint id. Vay Miklós báró koronaőr unokáinak nevelője volt. 1873-ban mint egyéves önkéntes Kassán a 34. gyalogezrednél katonáskodott és innen 1874-ben a budapesti egyetemre ment, hol a történelmi s földrajzi előadásokat hallgatta s ez alatt egyúttal Lónyay Ödön házánál nevelősködött. A tanári vizsgát 1878. máj. 11. a történelemből és földrajzból Budapesten letevén, 1878. szept. 22. a kecskeméti állami főreáliskolánál helyettes tanárnak alkalmazták. 1880. júl. 22. rendes tanári minőségben a pancsovai állami gymnasiumhoz, innét 1884. aug. 29. a szegedi főreáliskolához helyeztetett át, hol jelenleg is működik. A szegedi Dugonics-társaság tudományos osztályának titkára.
Czikkei a M. Tanügyben (1873. Pár szó a Magyar Tanügy törvényjavaslatához); a kecskeméti főreáliskola Értesítőjében (1880. Az avarok, tört. tanulmány); a Kecskeméti Lapokban (1880. 36-40., 42. sz. Temetkezési szertartások az ókori népeknél); a pancsovai Végvidékben (1883. A Balkán-félsziget államai a berlini congressus után, 1884. Horom vámegye sat.), a pancsovai főreáliskola Értesítőjében (1884. Szulejman első hadjárata Magyarország ellen, tört. tanulmány); a Földrajzi Közleményekben (1885. Utazás a Dunán Pancsovától Turn-Severinig, 1887. Harar és vidéke s könyvism. sat.); a szegedi főreáliskola Értesítőjében (1888. Beszéd a koronázási emlékünnepélyen); a Fővárosi Lapokban (1887. A Kazán); a Sárospataki Lapokban (1890. A franczia középiskolák multja s jelene, 1893. Középiskolai történelmi oktatásunk és történelmi tankönyveink); a Dugonics-társaság Évkönyvében (1893. Jelentés a Szeged és Dél-Magyarország cz. alatt kitűzött pályázatról, 1894. A népek vándorlásai. tört. értekezés).
Munkái:
1. Nándorfehérvár bukása. A m. tudom. akadémia hadtudományi bizottsága által 20 aranynyal jutalmazott pályamunka. Bpest, 1889. (Különnyomat a Hadtörténelmi Közleményekből.)
2. Nemzeti függetlenségünk védelmezése III. Henrik ellen. A m. tudom. akadémia hadtud. bizottsága által dicsérettel kitüntetett pályamű. U. ott, 1891. (Különny. a Hadtört. Közleményekből.)
3. A rigómezei hadjárat (1448.) A m. tudom. akadémia hadtud. bizottsága által 500 arany koronával jutalmazott pályamű. U. ott, 1895. (A Hadtört. Közlemények 1-4. füzetében.)
4. Világtörténelem középiskolák számára. I. kötet Ó-kor. Sárospatak, 1893. 94. művelődéstörténelmi ábrával. (Gymnasiumi Könyvtár XVIII.)
5. Világtörténelem középiskolák számára. II. kötet. Középkor. Kiadja a sárospataki irodalmi kör. U. ott, 1896. XXVIII. tábla rajzzal, 50 ábrával. (Gymnasiumi Könyvtár XXII.)
6. Világtörténelem középiskolák számára. III. kötet. Ujkor. Kiadja a sárospataki irodalmi kör. U. ott, 1897. (Gymnasiumi Könyvtár XXIII.)
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 151. l. és önéletrajzi adatok.