Kezdőlap

Kiss Mihály,

nyug. unitárius pap és esperes, előbbinek és Koncz Zsuzsannának fia, született 1809. ápril. 28-án Tordán; Kiss 1891-ben ment a székelykeresztúri középiskolába s 1826-ban a kolozsvári unitárius kollegiumba, hol négy évig tanult; azután két évet töltött jogi tanulmányokkal az ev. ref. főiskolában. 1832-ben pár évi joggyakorlatra ment a marosvásárhelyi kir. táblához. Az 1834. kolozsvári országgyűlésen a kir. tábla is testületileg jelen lévén, ő is ott időzött. 1835. jan. 12. meghivatván a szentmihályi papi állomásra, vonzalmát követve, azt elfogadta. 1841-ben, mert ősi birtokos Árkos (Háromszékm.) közelében volt, oda ment lelkésznek; azon évben lett egyházköri jegyző s négy év mulva esperes. 1880-ban nyugalomba lépett. A zenészetnek nagy kedvelője volt (tilinkót, fuvolát, pikulát, gitárt, hárfát, zongorát és orgonát játszott). Meghalt 1889. jan. 21-én Árkoson.

Templomi énekei vannak az Ar.-Rákosi Székely Sándor által összeállított és jelenleg is használatban levő Énekes könyvben, nevezetesen: a Teremtő nagy Isten... kezdetű ének. Czikkei a kolozsvári Keresztény Magvetőben (1861-89), egyházi beszéde (1847. Erdélyi Prot. Egyh. Beszédek Tárában) jelentek meg.

Munkái:

1. Bölcseség gyöngyei. Ifjunak és vénnek, gazdagnak, szegénynek üdvére és hasznára. Kolozsvár, 1846.

2. A szentirás gyöngyei; vagyis bibliai legjelesebb mondatok betűrend szerint kiválogatva. U. ott, 1847.

3. Történelmi gyöngyök. U. ott, 1863. (és 1893. U. ott.)

Prédikácziói s az atyja által írt naplójegyzetek folytatása kéziratban vannak.

Petrik Knyvészete és Bibliogr.

Keresztyén Magvető 1891. (Sándor János), 1892.

M. Könyvészet 1893, önéletrajzi adatok és gyászjelentés.