r. kath. plébános; szül. Nagyszombatban; gymnasium alsó osztályait is ott végezte, a szónoklati osztályt pedig 1771-ben a pozsonyi Emericanumban, a bölcseletit 1772-73. a budai Széchénianumban, a theologiát 1774-től 1776-ig Nagyszombatban a Szent István papnevelőben. 1777-ben fölszenteltetett. Segédlelkész volt Nemcsényben, 1777-től Nagy-Sallóban, 1778. Bozókon, 1781. Pozsonyban; 1783. ápr. 15. felső-zellei plébános és 1784-ben alesperes lett. Meghalt 1795. márcz. 14. Szereden.
Munkája: Doverne a spasitelné Rozmlúváni medzi kňazom Fraňc. Grundmayerom, fararom... a ctihodnim manželom Reformatom,... Obrátil z Nemeckého na slovenský jazik. Nagyszombat, 1795. (Beszélgetés Grundmayer r. kath. pap, egy ref. pap és ennek felesége közt; tótra ford.)
Kéziratban: Pravá cesta križová aneb krátké naučeni o všcobecnich sveta bidách z obrázkami. 4rét, 303 lap. (Egyenes keresztjáró út, vagy rövid tanítás az életnek mindenféle bajairól, képekkel.)
Petrik Bibliogr. IV. 57. l.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 236. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parachorum 686. l.