Kezdőlap

Klacskó Tódor (Márton),

kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1777. máj. 4. Viszokán (Trencsénm.); 1795. okt. 6. lépett a rendbe Privigyén; 1797-1799-ben elemi iskolai tanító volt Podolinban; 1800-1802. a grammatikai osztály tanára Kis-Szebenben, 1803-4. bölcselethallgató Váczon. 1804. aug. 19. miséspappá szenteltetett fel; 1805-6. theologiát tanult Nyitrán; 1807. a humaniorák tanára Kalocsán, 1807. Kecskeméten, 1809-17. Privigyén. 1811-től egyszersmind a novitiusok pro-magistere; 1818-22. Pesten a humaniórákat tanítja; 1823-29. Privigyén, helyettes rector, majd rector és gymnasiumi igazgató; 1830. Sz.-Györgyön helyettes rector, 1831. Selmeczen helyettes tanár, 1832-39. Léván a bennlakók felügyelője s a humaniórák tanárar; 1840-től Nyitrán házi lelki atya, hol 1854. szeptember 17. meghalt. Különösen kitünt abban, hogy a számtant és a latin classikusokat tanítványaival megkedveltette, mely tulajdonságát Lutter Nádor főigazgató is dicsérőleg szokta kiemelni. A magyar nyelven kívül beszélt németül és tótul.

Munkája: Elegia, qua rev. dno. Francisco Szekfű dum metrop. ecclesiae Strigoniensis actualis canonici dignitatem adiret gratulatae sunt scholae piae Leventes 1833. Strigonii.

Csaplár Benedek szives közlése a budapesti rendház jegyzőkönyvéből és a budapesti egyetemi könyvtár példányáról.