Kezdőlap

Klein Mihály,

ág. ev. lelkész, K. Kelemen lelkész és naplóíró fia, szül. Mihályfalván (Szepesm.); tanult szülőhelyén 14 éves koráig; ekkor Lőcsére ment, hol Windisch János volt a tanítója, kinek felügyelete alatt hat évet töltött; azután Königsbergben (Poroszország) főként theologiát, keleti nyelveket és bölcseletet tanult s akadémiai tanpályája végén 1646-ban a bölcselet tanítója lett. Ugyanazon évben visszatért hazájába s meghivatott Felkára diakonusnak; e hivatalra Wagner Márton superintendens szentelte fel Bártfán 1647-ben. 1668-ban Nagy-Lomniczon volt lelkész, hol 1672. jan. 17. a lelkészlakból, miután Bársony György cz. püspök a templomot már előbb elfoglalta, elűzték. Mint száműzött Kézsmárkon tartózkodott, de Volkra tábornok parancsára több lelkészszel együtt, a kik oda menekültek, a várost el kellett hagynia. Hol vonult meg és hol találta sírját, arról nincsen emlékezet.

Az atyja által 1644. aug. 13-ig írt naplót folytatta 1674. decz. 22-ig.

Klein, Nachrichten II. 293. l.

Fabó, Momumenta I. 72., IV. 212. l.

Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak, 1874. 93. l.