Kezdőlap

Klekner Alajos,

jogi doktor, jogakadémiai igazgató, szül. 1836. jún. 1. Redován (Gömörm.); iskoláit Rozsnyón és Kassán végezte 1853-ig. Félévig a bécsi Pazmaneumban theológiát tanult. 1855-1856-ban Andrássy György gróf krasznahorka-váraljai uradalmában igazgatósági írnok volt. Innen került a budapesti egyetemre, hol 1856-60-ban jogot hallgatott; 1860. aug. 14. absolutoriumot kapott és gyakornokká neveztetett ki az akkori budapesti cs. kir. törvényszékhez; okt. 1. ugyanott auscultans lett. Ez állásától 1861. ápr. fölmentetvén, behívták az időközben életbe léptetett királyi táblához. 1862. máj. megszerezte a közügyvédi, júl. a váltó-ügyvédi oklevelet. 1863. jan. a pesti egyetemen jogtudományi doktorrá lett és a kassai jogakadémiához segéddé, 1864. rendkívüli s 1868. okt. 1-től rendes tanárrá neveztetett ki, 1884. augusztus 7. óta a kassai királyi jogakadémia igazgatója. Tagja Kassa város törvényhatósági bizottságának és választmányi tagja több egyesületnek.

Czikkei a Figyelőben (I. 1876. A társadalmi viszonyok irodalomtörténeti hatása, II. 1877. Latin íróinkról), a Kassa és Vidékében (1874-79), a Jogtudományi Közlönyben (1882., 1890., 1892), a Jogban (1885., 1887., 1890., 1893., 1894) és a Jogászgyűlés Évkönyveiben; a Magyarország vármegyei és városai I. Abauj-Torna vármegye és Kassa. Bpest, 1896. cz. munkában (Kassa közoktatásának története); 1870-72-ben a Kaschauer Zeitungnak is munkatársa volt.

Munkái:

1. Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1881.

2. Adalék a lélek életrendjéhez. B. Feuchtersleben Ernő 32. német kiadása után ford. U. ott, 1882. (Olcsó Könyvtár 145. és 354-356. sz. 1897-ben).

3. Olaszhoni utazásunk emléke. Kassa, 1887. (Előbb az Abauj-Kassai Közlönyben.)

Szerkesztette a Kassa és Vidéke cz. politikai s vegyes tartalmú hetilapot 1875. jún. 1-től 1879. jún. 24-ig, mikor megszünt, és szerkeszti a kassai kir. jog- és államtudományi kar Évkönyvét 1886 óta.

M. Könyvészet 1887.

Kiszlingstein Könyvészete.

Abauj-Tornavármegye és Kassa. Bpest, 1896. arczk.

Corvina 1897. 21. sz. és fiának Klekner Emilnek szives közlése.