nyug. főreáliskolai igazgató, szül. 1828. jan. 22. Győrött; középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a bölcseletet és theologiát mint sz. Benedek-rendi növendék Pannonhalmán hallgatta. 1849-ben odahagyta a rendet és oktoberben Győr város tanácsa főelemi tanítóvá választotta. A normalis iskolai IV. osztályból, mely két tanfolyamból állott, fejlődött a győrvárosi kath., majd községi reáliskola (melyet 1873-ban az állam vett át és fejlesztett főreáliskolává). K. ezen intézetnél működött 1851-53-ig, előbb mint helyettes, később mint rendes tanár és végül, közben letevén a földrajzból és történelemből a tanári vizsgálatot, 1870-73-ig igazgatói minőségben. E tisztében a közoktatási kormány is megerősítette az államosítás alkalmával és ott működött 1888-ig; ekkor súlyos betegsége miatt szabadságoltatott, majd nyugdíjaztatott. 1879. jan. 21. tanári szolgálatának 30 éves jubileumát is megünnepelte. Meghalt 1889. nov. 9. Egerben.
Programmértekezései a győri reáliskola Értesítőjében (1854. A reáliskolák czélja és haszna, 1859. A tömörmértan, Stereometria, az alreáltanodai tanonczoknak, mint életrevaló tantárgy, 1879. A szülékhez); a győri lapokba tanügyi kérdésekről írt czikkeket, így a Győri Hiradóba (1888. 36. sz. Emlékezések a győri főreáliskoláról).
Lasz Samu szives közlése.