theologiai doktor, pozsonyi nagy-prépost, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1831. okt. 13. Ó-Budán magyar szülőktől; gymnasiumi tanulmányait itt elvégezvén, a bölcseleti tanfolyamot Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban hallgatta. 1854. decz. 7. áldozópappá szenteltetett és rövid ideig a nagyszombati papnevelőben volt tanár; azután a pozsonyi Emericanumban mint tanulmányi felügyelő volt alkalmazva. 1856-ban karkáplán lett Pozsonyban. 1860-ban Esztergomba helyeztetett át, hol mint főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok egy évtizedig működött. 1869. jún. a nagyszombati sz. székhez ülnökké, 1878. júl. 1. szerfeli apáttá, 1890. júl. 28. scardonai cz. püspökké neveztetett ki. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15 levelező, 1873. máj. 21. rendes taggá választotta. 1895-ben pozsonyi prépost lett, hol 1898. ápr. 26. meghalt.
Kezdetben népszerű elbeszéléseket és költeményeket írt a Kath. Néplapba (1851-54); azontúl összes idejét a történetírásnak szentelte, melynek érdekében fáradságos és sokoldalú kutatásokat folytatott; különösen a pozsonyi s esztergomi káptalani levéltárakat fürkészte át és tanulmányai eredményét számos dolgozatban tette közzé. Czikkei a következő hirlapokban folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Katholikus Néplap (1851-54. népszerű elbeszélések és versezetek); Keresztény Naptár (1852. Boldog Eusebius, esztergomi kanonok, költ., 1854. költ.); Családi Lapok (1854. Király és remete. tört. rajz. 1855. A fogadás, tört. beszély); Religió (1856. Sziget lilioma, magyar sz. Margit legendája, költ., A belgrádi csata 1456-ban, Boldog Cháky Móricz, Cháky Miklós, Eszterházy Imre, Batthányi József és Barkóczy Ferencz esztergomi érsekek sírjai, 1857. Magyar hittérítők a magyaroknál, 1858. Egyháztörténelmi irodalmunk, A pesti egyetemi templom története és könyvism., 1859. A nostrai templom és kolostor, 1860. A lelki szent gyakorlatok régente, 1889. A garam-szent-benedeki monostor); Divatcsarnok (1856. A legelső Báthory); Uj M. Muzeum (1856. A pozsonyi krónika, 1857-59. Mikép ismerték fel őseink az álokiratokat, hiteles bizonyítványa a magyar nyelv használatának az országgyűléseken az ausztriai ház korszakában is. 1860. A vajkai érseki nemesek szabadalmai); Népnevelési Közlemények (1858. Népiskolai tanítókhoz, Iskolaügy és Árpádház alatt); Danielik, M. Írók (II. 1858. Monoszlay András); Delejtű (1859. töredék Hunyadvárról, Moldvaország, tört. beszély, Péchy Simon és Thurzó Szaniszló levele Nagyszombat városához); Pesti Hirnök (1860. II. 219. és köv. sz. Szelepcsényi György primás és a magyar constitutio, 1861. I. 29., 30. sz. A sz. Zsigmondról nevezett budai prépostság, Hogyan fogadták őseink a magyar királyokat); M. Tudom. Értekező (1862. Budai királyi várpalota kápolnája, s több vegyes czikk); M. Sion (1863. Tájékozásul, Az esztergomi érsekek 1272-79., Utóirat a csanádmegyi történelmi emlékekhez, A Krisztustársulat, A hullások, Utóirat a tapolczai apátság történetéhez, A sz. Máriáról nevezett Fehéregyház, Egy magyar vértanu a XV. században, Egy győri püspök pecsétje, 1397., A zsidók megtérésének politikai következménye a középkorban, Középkori olcsóság, A nyitrapereszlényi ciborium, Sámoth helység jövedelme 1512-1514. években, A csukárdi templom készlete 1437-ben, Eskütétel szent László sírjánál, A kiközösítés, Régi egyházi ékszerek, Még néhány szó a bullásokról, A házassági bizonyítvány hinya a középkorban, Kanonokok kinevezése, A római német-magyar collegium, Monoszlay Endre sírirata, Főpapi éberség a tévtanok ellen, A jobbágyok szabad költözési joga, Kottaner Ilona és a magyar szent korona, Néhány sor Győrből, Zsidó uzsorások, Szent Mária tisztelete, A pórlázadás 1864. Hunyady Mátyás és Fridrik császár, Régi egyházi ékszerek, A vegyes korszakbeli magyar királyok megválasztása és koronázása, Miért volt Zsigmond király többnyire pénzzavarban, Középkori oligarchák, Az esztergomi főkáptalan pecsétje, Kanonoki beigtatás, A magyarok San-Gallenben, A vérök ellen dulakodók büntetése, Pápai adó, 1865. Mátyás király budai egyeteme. Mardurina és Bansul mora, Primási nádor és korlátnok, A prucki templom, Papi nemesek, A magyar érsek és püspökségek jövedelmei, A győri templom oltárai, Egy követ jelentésből, Chornai István zágrábi püspök, A bazini várkápolna s a csukárdi és szent-györgyi templomok, Mennyi egy aratrum, Ecclesia ed firmam, A pozsonyi káptalan és a szentgyörgyi grófok, Csörlei Fülöp esztergomi érsek, A magyar egyház régi szokásai, 1. A római ritus behozatala, 2. Régi szerkönyveink, 3. A ritus különfélesége, 1866. 4. A keresztség, 1868. 5. A bőjt, 6. A nagy bőjt, 1868-69. 7. Régi misekönyveink, 8. Breviáriumok, 1865. Utószó a Pogrányi apátsághoz, A szent Lőrinczről nevezett Buda melletti pálos zárda, A János-lovagok Esztergomban, Illyés István krónikája 1650-1711., A szent Pálról nevezett budai pálos zárda, A szent-györgyi templom, 1866. Balbi Jeromos II. Lajos király tanára, Utószó Frankl Vilmos nyilt leveléhez, 1867. A milkói püspökség, Régi szerkönyveink, 1868. Az egyházi javak, magyar jogtörténeti szempontból, A budai főtemplom készlete, 1869. Utóirat Telgárti régi balvélemények cz. czikkéhez, A királyi eskükereszt); M. Tört. Tár (XII. 1863. A budai káptalan regestái 1148-1649. XX. 1875. Okmánykalászok); Századok (1869. A veteristák, 1875. Az esztergomi rövid krónika, A zágrábi krónika, 1886. Válaszul Thaly Kálmán reflexióira Buda ostromához cz. munkát illetőleg); Akadémiai Értesítő (1871. Némely XVI. századbeli részint magyar, részint Magyarországra vonatkozó ismeretlen nyomtatvány); Fővárosi Lapok (1875. 118. sz. A garam-szent-benedeki apátság alapító levele, 136. szám, A káptalanok és Visegrád eredetéről); az Egyetemes Magyar Encyclopaedia I. és II. kötetében a K. N. betűkkel jelölt czikkeket (Magyarország helyneveinek története) szintén ő írta.
Munkái:
1. Örömhangzat, melyet Scitovszky K. János herczegprimás és esztergomi érseknek bíbornokká lett kineveztetése emlékére szentelének a sz. Istvánról nevezett esztergomi papképző intézet növendékei. Szerzette ... Esztergom, 1853.
2. Az MCCCXCVII. országgyűlés végzeménye. Pest 1856. (Különny. a M. tört. Tár III. köt.)
3. Pázmány Péter sírja. U. ott, 1859. (Különny. a Religióból.)
4. Az országos tanács és országgyűlések története 1445-52. A magyar akadémiában székfoglalólag előadta. U. ott, 1859. (Ism. M. Sajtó 1860. 199. sz.)
5. Az aranybulla. U. ott, 1861. (Különny. a Tört. Tár X. k.)
6. A budai kir. várpalota kápolnája. Esztergom, 1862. (Különny. a M. Tud. Értekezőből.)
7. Georgii Fejér Codex Diplomaticus Hungariae. Tabula chronologica tomos, volumina et paginas indicans, a quibus diplomata certorum annorum incipiunt. Opera... Fejér György magyar okmánytárához évmutató Kiadta a m. tud. akadémia tört. bizottsága. Buda, 1862.
8. Esztergomi főegyháznak okmánytára. Codex diplomaticus primitialis ecclesiae Strigoniensis. I., II. füzet. Az esztergomi érsekségnek Árpádkori okmányai. Esztergom, 1863-1866. (Különny. a M. Sionból).
9. A budai káptalan regestái. 1148-1649. Pest, 1863. (Különny. a Tört. Tár XII. kötetéből.)
10. A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában. Válaszul a Slovestnost cz. tút ujságnak. Esztergom, 1864. (Különny. a M. Sionból.)
11. Paulai szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban nagykéri Scitovszky János bíbornokérsek, Magyarország herczegprimása által 1865. évben. U. ott, 1865. (Névtelenül.)
12. Lányi Károly magyar egyháztörténelme 889-1848. Átdolgozta... U. ott, 1866-69. Két kötet. (Ezen átdolgozásért K. legmagasabb királyi elismerésben részesült Ism. Századok 1871.)
13. A nápolyi Margitlegenda. U. ott, 1868. (Felolv. a m. tudom. akadémia 1867. júl. 15. ülésén. Különny. a M. Sionból.)
14. A fogarasföldi kertzi apátság. U. ott, 1868. (Különny. a M. Sionból.)
15. A veteristák. Felolv. a m. tört. társ. 1868. nov. 5. ülésén. Pest, 1869.
16. II. Endre szabadságlevelei, Felolv. a m. tudom. akadémia jún. 21. ülésén. U. ott, 1869. (Értekezések a Történet. tud. kör. I. 10. Ism. Bud. Közlöny 171. sz.)
17. A pozsonyi káptalannak kéziratai. Codices manuscripti Capituli Posoniensis. Ismerteti... Esztergom, 1870. (Különny. a M. Sion 1866-69. évf.)
18. A magyar egyház régi mise- és zsolozsmakönyvei. Libri missales ac breviaria ecclesiae Hungaricae ad receptionem usque ritus Romani. Collegit ... U. ott, 1870. (Különny. a M. Sionból.)
19. Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. Közli ... Pest, 1871.
20. Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Jussu et sumptu em. ac rev. dni Joannis Card Simor... Ordine chron. disposuit, dissertationibus et notis illustravit... Ab a 979. ad a. 1321. Esztergom, 1874. Két kötet. (Ism. Századok, 1874-75. Pesti Napló 1875. 73. sz.)
21. Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A m. tudom. akadémia által jutalmazott pályamű. Bpest, 1877. (Ism. Századok, Hon) 25. sz.
22. Az esztergomi Corvin-codexek U. ott, 1880. (Különny. a M. Korona 131-133. sz.)
23. A pozsonyi prépostság Esztergom, 1881. (Különny. az Uj m. Sionból)
24. Válaszul Rimely Károly Adalékjára. Bpest, 1881.
25. Buda ostromához. U. ott, 1886. (Ism. Századok 715., 832. l.)
26. A Garam-melletti Szent-Benedeki apátság. A templom felszenteltetésének emlékére kiadja az esztergomi főkáptalan I. kötet. U. ott, 1890. (16 képtáblával és a szöveg között több metszettel.)
Szerkesztette és kiadta a M. Tudományos Értekező cz. havi folyóiratot 1862-ben Pesten (Nagy Ivánnal együtt) és a Magyar Siont 1863-69-ben Esztergomban.
Kiadta: Bartal György, A párthus-hún-magyar scythákról, tanulmányai befejezéseül. Esztergom, 1862. és Csete Antal, Gizela királyné sírjáról, Esztergom, 1862. cz. munkákat.
Kéziratai a m. n. múzeumban: Szépirodalmi dolgozatok, ívrét 152 levél, Történelmi dolgozatok tíz kötet, Analecták (polemia, birálatok ívrét 62 lev.), kisebb czikkek, jegyzetek, töredékek, ívrét 281 lev.; levelei Pesty Frigyeshez, Esztergom és Pozsony 1856-1888, összesen 15 darab.
Álneve: Zumbur.
Danielik, M. Irók II. 149. l.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 363. l.
Akadémiai Értesítő 1867. 192., 1869. 138., 1871. 281., 1872. 155., 291., 1873. 145. l.
Századok 1882. 854. l.
Esztergom és Vidéke 1880. 40. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Esztergomi Közlöny 1890. 34. sz.
M. Állam 1890. 186. sz. (Walter Gyula), 1898. 96. sz.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 246. l.