Kezdőlap

Koháry Ferencz (csábrági és szitnyai herczeg),

főkanczellár, cs. kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, gróf K. Ignácz főispán és gróf Cavriani Mária-Gabriella fia, szül. 1766. szept. 7. Bécsben; 1787-ben a magyar udvari kanczelláriánál lépett hivatalba, 1789. titkár, 1793-tól Hontmegye örökös főispánja, az aranygyapjasrend vitéze, 1814. Magyarország főpohárnokmestere és később a szent Istvánrend főkanczellárja volt. 1815. nov. 15. herczegségre emeltetett. Az 1825. pozsonyi országgyűlés megnyitásakor szept. 18. ő felségét a királyt magyarul köszöntötte. Meghalt 1826. jún. 27. Oroszvárott 1. évében és júl. 6. temettetett el Szent-Benedeken. A Koháry-család vele kihalt.

Egy kéziratát közli Lehoczky Tivadar (Vasárnapi Ujság 1861. 45. sz.), melyet Suth Gerő balogi barátnak a bor és szomjúság tárgyában 1813. júl. 13. hozzá írt folyamodására hátiratként írt.

Munkája: Koháry Ferencz... grófnak... Kisasszony hava 12 1811. Ipoly-Saghon tartott tiszti építtő széknek alkalmatosságával elől terjesztett beszédje. Selmeczbánya.

Arczképe: rézmetszet Deckertől 1825.

Gemeinnützige Blätter 1825. 71., 1828. 84. sz.

Sokféle 1833. 52 sz.

Panori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai, Pozsony, 1846. 88. l.

Wurzbach, Biographisches Lexikon XII. 281. l.

Figyelő 1877. 23. sz. (Guzmics) és gyászjelentés.