hírlapíró és szerkesztő, szül. 1837. ápr. 28. Pozsonyban, hol atyja K. Károly kereskedő volt és csak később tette át lakását Bécsbe. K. iskoláit szülőhelyén kezdette s a bécsi akadémiai gymnasiumban 1854-ben végezte be. Ekkor nyelvek tanulására adta magát és az olasz, franczia s angol nyelveket sajátította el; azután a kereskedői pályára lépett; de e szűk kör az ő nyughatatlan lelkének magasabb vágyait nem elégítette ki; azért nagyobb utazásokat tett. Olaszországban munkatársa volt az Il Patriota cz. lapnak, Francziaországban gróf Kucheleff titkára lett, kivel bejárta Angol- és Oroszországot. 1863-ban ismét visszatért Párisba, hol börzeüzlettel foglalkozott és a Messager de Paris cz. politikai s pénzügyi napilap szerkesztőségének tagja volt. 1869-ben Bécsben visszaköltözvén a Wiener Börsen-Syndicats-Cassa cz. banküzletet nyitotta, mely még az 1873. Krachot is kiállította. Az ő hírét, nevét azonban a sakkjáték alapította meg, ezen játékban tekintélylyé és hatalommá emelkedett; 1867-ben Párisban Napoleon által kitűzött nagy díjat ő nyerte el. 1870-ben Baden-Badenben a nemzetközi sakkversenyen a sakkjáték újabb organisatióját mutatta be, melyet elfogadtak. A sakkájtékban oly bámulatos ügyességet sajátított el, hogy bekötött szemekkel is kész volt versenyre szállani; azért bizalmas körökben elnevezték sakk-királynak. 1872-ben a sakkjátékegylet alelnökének választotta; a pesti sakkegyletnek és több európai egyletnek tiszteletbeli tagja; a nyitrai hitelintézetnek igazgató-tanácsosa, az éjszak-magyarországi építő-társulatnak alelnöke volt. 1884-ben a Wiener Allg. Zeitungot szerezte meg, mely hirlapban sok tárczaczikket írt; ezen vállalatát 1888-ban eladta s azon év máj. 1. Bécsben meghalt.
Álneve Ideka.
Neje K. Irma, ki 1855. febr. 11. szül. Budapesten, szintén mint írónő működött és tárczákat írt Miradek álnévvel a Wiener Allg. Zeitungba. 1890-ben visszatért Budapestre.
K. I. arczképe: kőnyomat, rajzolta Neumann 1873. és nyomtatta Horn és Zobel Pesten (a Hajnal cz. albumban.)
Hajnal. Szerk. Sarkady István. Budapest, 1873. köny. arczk.
Eisenberg, Das geistige Wien, Wien, 1893. I. 270. l.