apát-esperesplébános, szül. 1817. decz. 15. Nagy-Martonban (Sopronm.) polgári szülőktől; atyjának Miskolczon lakó testvére, ki ott mint vagyonos kereskedő élt, vette őt magához; ott járta középiskoláit és báró Barkóczy László plébános pártfogásával vették fel az egri papnövendékek közé. Midőn pártfogója székesfejérvári püspök lett, K. is követte egyházmegyéjébe s befejezte tanulmányait. Ekkor alig 22 éves volt; püspöket tehát, a míg eléri a kánoni kort, Buda-Fokra (Promontor), a korona-uradalmak főigazgatójának gyermekei mellé küldte nevelőnek, hol egy évet töltött. 1841. jan. 20. misés pappá szenteltetett föl. Segédlelkész volt Adonyban, Ráczkevében és Bogdánban, összesen négy évig. Ekkor püspöke kinevezte karkáplánnak, majd püspöki szertartónak és szentszéki jegyzőnek. 1847-ben az adonyi plébánia gondozása bizatott reá. 1848-ban sok sanyarúságot és üldöztetést szenvedett a Jellasich embereitől s szemlélője volt Zichy Ödön gróf kivégeztetésének. Elődje 1849. aug. 10. meghalt és őt a kegyuraság, a lángi gróf Zichy család, kinevezte adonyi plébánosnak; később esperes lett. 1868-ban püspöke szentszéki ülnöknek és kerületi kir. tanfelügyelőnek nevezte ki; 1882-ben pedig ő felsége a boldogságos Szűzről nevezett salamoni apát czímmel ruházta fel. A székesfejérvári kath. néptanítók egyesülete tiszteletbeli tagjául választotta. 1891. máj. 12. ülte aranymiséjét, mely alkalámból a Ferencz József-rend lovagja lett. A Szent Istvántársulatnak választmányi tagja.
Czikkei a Religióban (Egy tapasztalt lelkipásztor tanácsai fiatalabb társaihoz), a Kath. Néplapban (A szentelt viaszgyertyákról a kath. egyházban), a Pázmány Füzetekben (III. IV. 1858-59. Egyházi beszédei); a Pesti Naplóban (1879. 306., 308., 309. sz. Zichy Ödön gróf végperczei). Barkóczy László báró latin imakönyvéből lefordította (A szent miséhez alkalmaztatott ájtatosság) cz. részt, mely a Tárkányi Vezérkönyv (Eger 1851) cz. imakönyvében jelent meg.
Munkái:
1. Egyházi Beszéd a lelkipásztor örömei és keserveiről, melyet tiszt. Prifach József ... első miséje alkalmával az adonyi plébánia templomban aug. 24. 1856-ban mondott. Székesfehérvár. 1856.
2. Egyházi beszéd, melyet szent István király nemzeti ünnepén a székesfehérvári főtemplomban 1863. aug. 20. mondott. U. ott, 1863.
3. Nefelejts-koszorú az adonyi zászlószentelésre. U. ott, 1863.
4. Nefelejts. U. ott, 1868. (A boldogságos szűz temploma hajdan és most cz. 1847. II. 17-21. sz. a Religióban jelent meg a székesfejérvári székesegyház története cz. kéziratából.)
5. Egyházi beszéd Saly Pál sárkeresztúri esperesplébános ezüstmiséje alkalmával U. ott. 1869.
6. Gyászbeszéd, melyet néhai vásonkeői gróf Zichy György úrnak ravatalánál mondott Nagy-Lángon. U. ott, 1879.
7. Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1882. évben a székesfehérvári főtemplomban tartott. U. ott, 1882.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 56. l.
Cathologus Bibl. Joann. Card. Simor 740.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Miller József, Koller János apátesperesplébános életrajzi vázlata. Székesfehérvár, 1891.