Kollonics László (kollegrádi és zayugróczi gróf),
kalocsai érsek, Zay László bárónak (kit K. János Zsigmond adoptált) és Kollonics M. Eleonorának fia, szül. 1736. decz. 7-én Bécsben; 1760-74-ig nagyváradi kanonok és nagyprépost, 1775. ápr. 24. erdélyi, 1780. jún. 25. pedig nagyváradi püspök és Biharmegye főispánja lett. 1788. márcz. 10. kalocsai érsekké nevezték ki. Valóságos belső titkos tanácsos, a hétszemélyes tábla birája; 1799-től pedig mint a m. kir. helytartótanács tagja 1808-ig Budán lakott. Meghalt 1817. április 23-án Kalocsán.
Munkái:
1. Excelsi proceres et inclyti status. ac ordines regni Hungariae. Budae, 1790.
2. Kollonics Ladislaus... petit repositionem in officium perpetui comitis Bácsiensis. U. ott, 1790.
3. Sermo occasione introductionis ordinis S. Benedicti et installationis primi post restitutionem archi-abbatis... dictus die 25. Aprilis 1802. Posonii.
4. Sermo, quem ... die 2. Junii 1788., quippe occasione solennis in metrop. suam sedem ingressus, et installationis ad clerum et populum archi-dioecesis suae habuit. Pesthini, (1823.)
Nevét Kollonitznak is írják.
Pressburger Zeitung 1781. 72. sz.
M. Hirmondó 1801. 68., 69. sz.
Katona, Historia Critica XLI. 602. l.
Unterhaltungsblatt (Pressburg), 1817. 43. sz.
Ofner Pester Zeitung 1817. 34., 41., 42.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története 132., 350., 382. l.
Petrik Bibliogr.