állami felsőbb tanítóképző intézeti tanár, szül. 1843. nov. 23. Makón (Csanádm.); hol atyja K. Mihály ev. ref. algymnasiumi tanár volt; a gymnasium három osztályát szülővárosában, a IV. Kisujszálláson, a felső gymnasiumot N.-Kőrösön végezte, hol Arany János, Szabó Károly, Szilágyi Sándor sat. voltak tanárai. Ezután a papi pályára készült és a theologiai cursus I. évét szintén Nagy-Kőrösön hallgatta s ez évben alelnöke volt az ifjúsági önképző társulatnak; egyszersmind magán úton tanult francziául és angolul. 1863 őszén a pesti ev. ref. theologiai facultásra iratkozott be s itt végezte a II-IV. évi tanfolyamot. A bibliai tudományokat Ballagi Mórtól, a bölcseletieket Molnár Aladártól, a neveléstaniakat Gönczy Páltól hallgatta. Ezután egy évig hallgatta Edinburgban a Free Church of Scotland collegiumában a theologiai előadásokat, megismerte az ottani egyházi életet és figyelemmel kisérte az oktatásügyet. Innét hazatérve, időzött Londonban, Párisban, és nagyobb utazást tett Nyugot-Európában, bejárta Svájcz nagy részét és Olaszországot. 1867 őszén visszaérkezvén a hazába, Vizsolyi Gusztáv tolnamegyei alispán családjában nevelősködött másfél évig és ezen idő alatt letette a papi szigorlatokat. 1869 tavaszán megválasztották a budapesti ev. ref. főgymnasium tanárává s itt tíz és fél évig tanította a magyar és görög nyelvet és irodalmat; a theologiai facultáson is előadta, mint rendkívüli tanár, az újszövetségi görög nyelvtant. 1877-ben tanári vizsgálatot tett a magyar nyelvből és classica philologiából. 1879. szept. óta az Andrássy-úti állami polgár-iskolai tanítóképző intézetben működik mint a magyar nyelv és irodalom tanára. 1880-tól fogva, mint rendkívüli tanár, tanította 9 évig a magyar nyelvet és irálytant az állami középipariskolában is, s mind itt, mind amott az ifjúság között önképzőtársulatot szervezett és vezetett. 1873-74-ben az országos középiskolai egyesület főtitkári hivatalát viselte s több évig volt az egyesületnek választmányi és szerkesztőbizottsági tagja. 1874-ben mint meghívott szakférfiú részt vett az országos közoktatási tanács ülésein a középiskolai részletes tanterv készítésében. 1887-ben a m. tudom. akadémia classica philologiai bizottsága megválasztotta külső tagjának. 1888-ban a máramarosi általános tanítóegyesület tiszteletbeli tagjává, 1890-ben a tanítóképzőintézeti tanárok országos egyeületének pénztárnokává s a magyarországi tanítók országos bizottságának tagjává, 1891-ben az Eötvös-alap országos bizottsága tagjává s az országos közoktatási tanács biráló tagjává, 1892-ben a paedagogiai társaság rendes tagjává választatott meg.
Egyházügyi, társadalmi, nyelvészeti, paedagogiai s irodalomtörténeti czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Prot. Egyh. és Iskolai Lap (1868. Szerény indítvány egyházi és vallási életünk bajainak orvoslását illetőleg, 1872. Channing műveiről, 1884. Emlékezéseim Török Pálra, 1895. A skót szabadegyház), Vasárnapi Ujság (1868. Tompa M. emléke a Fekete-hegyen, 1870. A skót missió Pesten, Az országos protestáns árvaház Pesten, és könyvism., 1873-74. Budapest jótékony intézetei XXI. czikk és könyvism., 1876. A pesti jótékony nőegylet, 1889. Tompa-ünnep Feketehegyen); Protest. Tudom. Szemle (I. 1869. Bölcsészet és vallás); M. Nyelvőr (1872-73. A magyar nyelv a hirlapokban, A magyar nyelv az iskolában, A m. nyelv a regényirodalomban, Matkó István magyarsága, Az átható igék viszonya a cselekvés tárgyát kifejező szóhoz, 1874. A e igekötő szerepe, 1873., 1875. Idegen csemeték, 1876., 1878. Az -ár, -ér képző, 1882. A ragozás és képzés elméletének egyszerűsítése a magyar nyelvtanban, 1884. Észrvételek a Kazinczy nyelvújítása cz. czikksorozatra, 1888., 1891., 1894. A népiskolai magyar nyelvtanok birálatához); Magyar Tanügy (1872. A classikus nyelvek, különösen a görög nyelv ügye gymnasiumainkban, 1873. Debreczen és a görög nyelv, 1883. Arany János mint tanár, és könyvism.); Reform (1873. 255. sz. A "magyar szövetség" valódi czélja, 1875. 87. sz. A munkátlanság protekcziója, a görög nyelv tanulása alóli felmentések); Orsz. középtanodai tanáregylet Közlönye (1873-74. A görög nyelv kérdése gymnasiumainkban, 1876-78., 1883-84. könyvism.); Prot. Árvaházi Naptár (1875. A gyermekek felnevelése); Budapesti Szemle (1878. Régi M. Költők Tára, ism. 1882. Közoktatásügyünk legújabb mozzanatai); Néptanítók Lapja (1881-82., 1884. könyvism., 1885. Népszerű felolvasások a vidéken, 1891. Pár szó a népiskolai nyelvtanításról); Nemzeti Nőnevelés (1882. Arany János költészetéről, 1888. Trefort Ágoston emlkezete, 1890. Üdvözlő beszéd Zirzen Janka tanítónői működésének 50 éves jubileumán, 1892. A fogalmazás tanítása, 1894. Jókai hatása a magyar nemzetre, 1895. Az írásbeli feladatok és javításuk módja, és könyvismertetések); Egyetemes Philol. Közlöny (1889. Tompa Mihály emlékezete, emlékbeszéd feketehegyi szobrának leleplezésekor); M. Tanítóképző (1892. Ballagi Mór emlékezete. 1893. és 1896. könyvism.); Dunamelléki ev. ref. egyházkerület 1895. egyházértekezleteinek Emlékkönyve (Bpest, 1895. Az ifjúság vallásos nevelése s különösen a vallástanítás); a II. Országos egyetemes tanügyi congressus Naplója (I. A tanítóképző tanárok képzése és képesítése.)
Munkái:
1. Knox János. Élet- és jellemrajz. Pest, 1871.
2. Nyelvemléktár Bpest, 1875. (III. k. Nagyszombati codex, Szent Domokos c., Virginia c. közzétette Király Pállal. Ismert. Zolnai, Nyelvemlékeink, Bpest, 1894. 30., 32., 38. l.)
3. Görög regék. Cox György után angolból ford. és bevezetésel ellátta. U. ott, 1877-78. (Ifjúsági Iratok tára 1-3. 2. jav. és képes kiadás. U. ott, 1897.)
4. Magyar olvasó könyv a gymnasiumok és reáliskolák I-III. osztálya számára. Kármán Mór után átdolgozta, tárgyi s nyelvi magyarázatokkal ellátta. U. ott, 1879. és 1883. (I. 4. kiadás, II. 3. kiadás, III. új átdolg. kiadás.)
5. A neologia és orthologia. Nyelvtörténeti értkezés. U. ott, 1880. (Tanítók Könyvtára II. Különny. a M. Nemzeti Nőnevelésből.)
6. Olvasókönyv a tanító- és tanítónőképző intézetek I. osztálya számára. U. ott, 1880. (Kiss Á. és Péterffy S.-ral; 2. átdolgozott kiadás. U. ott, 1891.)
7. A görögök története. Irta Curtius Ernő; a m. tudom. akadémia megbízásából ford. VI. kötet. U. ott, 1880.
8. Olvasókönyv a tanító- és tanítónőképző intézetek középső osztályai számára. U. ott, 1881. (Ugyanazokkal.)
9. Nyelvtani gyakorlókönyv a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Nagy László után átdolgozta. U. ott, 1882.
10. Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításában a népiskolák III. és IV. osztálya számára. Nagy László után újonnan átdolgozta s a magyar nyelvtudomány újabb állásához alkalmazta. U. ott, 1882. (A két munka újabb átdolgozása öt kötetben. U. ott, 1889-90. Ism. M. Nyelvőr 1894. 491. l.)
11. Fáy András mint paedagogus. U. ott, 1886. (Különny. a Nemzeti Nőnevelésből.)
12. Képes magyar olvasókönyv az elemi népiskolák II-VI. osztályai számára. Ugyanott, 1887-88. Négy rész. (Lakits V., Luttenburger Á. és Péterffy Sándorral II-IV. oszt. 2. kiadás. U. ott, 1890. V-VI. oszt. 3. jav. k. U. ott, 1890., 4. jav. kiadás. U. ott, 1895.)
13. ABC és olvasókönyv. U. ott, 1889. (Lakits, Luttenberger és Péterffyvel).
14. Magyar nyelvtan az elemi népiskolák II-VI. osztályai számára. U. ott, 1890-91. (II-IV. 2. kiadás. U. ott, 1894. Ism. Néptanítók Lapja 1890. 40., 1891. 53., 1894. 35. sz. Nemzeti Nőnevelés 1890. 45. l., 1891. 244. l., M. Nyelvőr 1894. 494., 554. l., Máramarosi Tanügy 1890. 7. sz. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1890.)
15. Ezer éves multunk a nemzeti költészet világánál. Ünnepi beszéd. U. ott, 1896. (Különny. a Nemzeti Nőnevelésből.)
Kéziratban: Az osztott elemi népiskolai magyar nyelvtanítás részletes tanterve; Utasítás a tanítóképző intézetek magyar nyelvi és irodalmi tantervéhez (mind a kettő az országos közoktatási tanács megbízásából 1897-ben).
Bökényi Dániel, A magyar ábc- és olvasókönyvek történeti fejlődése. M.-Sziget, 1881. 107., 122. l.
Uj M. Athenás 229. l.
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia 541. l.
Máramarosi Tanügy 1887-88. 1. sz.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1890-1892., 1894. és önéletrajzi adatok.