Komoróczy Miklós Ede (császárii és bicskei),
kath. főgymnasiumi tanár, K. Dániel földbirtokos és koricsányi és necpáli Koricsányszky Paula fia, szül. 1863. szept. 27. Borsod-Tapolcsányban; középiskoláit Rimaszombatban, Kassán, Lőcsén és Budapesten végezte; ezután a népszínházhoz szerződött, majd 1883-ban az országos szinészeti akadémiába iratkozott be; itt két és fél évet töltött, mire vidéki szinész lett. Megunván a szinészetet, Nyitrán a megyénél nyert állást és a Nyitrai Közlöny segédszerkesztője lett. 1889-ben rövid ideig ismét szinész volt, azután Miskolczon a pénzügyigazgatóságnál nyert állást, hol három hó mulva az adófelszólamlási bizottság jegyzője lett. 1891. jan. 1. Legyező cz. szépirodalmi s humorisztikus lapot indított meg, amely azonban csakhamar megszünt. Ezután Budapestre költözött, hol mint hirlapíró, majd mint a Nemzeti Hirlap, a Székesfővárosi Lapok szerkesztője s a fővárosi hirlapok hírvivője működött. 1892 tavaszán a telephon hirmondó szolgálatába állott. Közben a vidéki városokban jótékonyczélú hangversenyeket és felolvasó estélyeket rendezett. 1893. július végén mint hirlapíró Görögországba ment ki s részt vett aug. 6. a korinthusi csatorna ünnepélyes megnyitásán. Sok bolyongás után, visszatért régi vágyához és 1894 végén a rozsnyói kath. főgymnasiumhoz kinevezték ideiglenes tanárnak. Andrássy Dénes gróf és neje 500 frt ösztöndíjban részesítették, hogy tanulmányait folytathassa; megszerezvén a tanári oklevelet, ugyancsak rozsnyói kath. főgymnasiumhoz kinevezték rendes tanárnak, hol jelenleg is működik.
Több színházi prologot és alkalmi költeményt írt, így 1886. okt. közepén a nyitrai színházat az ő prologjával nyitották meg; a Thalia ünnepe cz. rímes jambusban írt drámai prologját a miskolczi színházban a magyar színművészet százéves jubileumán (1890) hozták színre, és ez nyomtatásban is megjelent; Marciusunk idusa cz. verses drámai műve 1896. márcz. 15. Miskolczon került színre; A költő ünneplése cz. verses allegoriai drámai prologot a rozsnyói tanuló ifjúság játszotta el. Írt a Bolond Istókba is (1887-88.); 1892. a Gyermekvilágba, az Én Ujságomba (Móci bácsi és más álnevek alatt), a Kisdednevelésbe; Görögországból írt az Ország-Világba, a Pesti Naplóba, az Egyetértésbe és a Pester Lloydba.
A szent István-társulat kiadásában megjelenő Ifjusági olvasmányok cz. gyűjteményben megjelentek tőle: Versikék, mondókák sat.
1898. máj. 1. óta a Sajtó-Vidék szerkesztője Rozsnyón.
Önélerajzi adatok.