székesfővárosi tanító s lapszerkesztő, szül. 1862. jún. 27. Gödöllőn (Pestm.); középiskoláit Budapesten végezte, hol 1882-ben tanítói oklevelet nyert. Jelenleg a II. kerületi Toldy Ferencz-utczai elemi iskolában tanító s 1897 óta a budapesti (budai) tanítóegyletnek elnöke. 1891-ben Jurányi Győzővel együtt létesítette a II. ker. népkönyvtárt, mely jelenleg budai könyvtár cz. alatt fontos hivatást tölt be a székesfőváros jobbparti kerületeiben. 1894-ben tanulmányautat tett Bajorországban.
Czikkeket, eredeti s fordított költeményeket írt az Uj Budapestbe (1880. A sárbogárdi biróválasztás, humoreszk); 1880-83-ban a Földgömb, Budapest, Zalai Közlöny és Bolod Istók cz. lapokba költeményeket írt és fordított; Lessing Philotása a Zalai Közlönyben (1881.). 1884-től a Képes Családi Lapok belmunkatársa volt (Gersdorf, Megmentve cz. hosszabb elb., 1889-90. elbeszélések és rajzok); a M. Háziasszonyban (1888. háztartási és ismeretterjesztő czikkek); tanügyi czikkei a Népnevelők Lapjában és a Nemzeti Iskolában (1887); szépirodalmi dolgozatokat írt még a Hunyadba, Csurgó és Vidékébe, az Én Ujságomba s a Buda és Vidékébe.
Munkái:
1. Scarpa Ráchel. Regény. Ganghoffer Lajos után ford. Budapest, (1884.)
2. A budapesti néma koldus vagy az elrabolt gyermek. Történeti regény. Conard Gyula után ford. Budapest, (1885. Két részben).
3. Hűségért hűséget. Angol regény. Gunter Alice után ford. U. ott, 1888. (A Képes Családi Lapok X. melléklete.)
4. A bajor főváros népiskoláiról. Tanulmány. U. ott, 1894.
A Mehner-féle Mulattató és hasznos olvasmányok cz. gyűjteményben Budapesten év nélkül (1883-1887.) a következő elbeszélések: 5. Stuart Mária.
6. Tamás bátya kunyhója.
7. Kolumbus Kristóf és Amerika felfedezése.
8. Robinson élettörténete.
9. Az ötvösmester leánya.
Más elbeszélések függelékeként: 10. Hófehérke.
11. A három molnárleány egy vérengző rabló hatalmában.
12. Engedő jég határán.
13. A jótett jutalma.
14. A gyilkos gödör.
15. A bolygó zsidó mondája.
Szerkesztette Budapesten a Népnevelők Lapját 1892-96-ig; a Tanítók Zsebnaptárát 1898 és 1899-re; a budai könyvtár-egyesület II. és III. Évkönyvét 1895-1896-ban; végre az országos gyász alkalmából: Erzsébet királyné cz. emlékfüzetet (Ujváry Béla, Mora István és Hajós Mihály társaságában).
Összes munkái Kondor Lajos álnévvel jelentek meg.
M. Könyvészet 1888.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.