főgymnasiumi tanár, K. József pénzügyi számtanácsos és maróthi Major Charlotte fia, szül. 1861. aug. 7. Budapesten; iskoláit magánuton otthon, Szolnokon, Aradon, Pozsonyban, Szatmáron, Nagy-Károlyban és Budapesten végezte 1878-ig, mire Egerben a papi pályára lépett, hol 1884-ig a bölcseletet és hittudományokat hallgatta. A papnevelő intézetben a magyar egyházirodalmi társultnak aljegyzője, majd főjegyzője s 1884-ben elnöke volt; ugyanez évben fölszenteltetett és káplán volt 1886-ig Gyöngyös-Tarjánban. 1887. jan. 1. főpásztora a nagy-kállói állami főreáliskolához nevezte ki hitszónoknak. 1888-ban megszerezte a középiskolákhoz megkivántató hittanári képesítést. 1889 nyarán a nyiregyházai ág. ev. főgymnasiumhoz ment hittanárnak, honnét 1891. jan. 1. az egri állami reáliskolához nevezték ki hitoktatónak; végül a jászberényi főgymnasiumnál tanárkodott. 1895-ben az egyházi rendből kilépett és Debreczenbe költözvén, a Debreczeni Ellenőr cz. szabadelvűpárti politikai napilap szerkesztője lett, melybe eddig körülbelül 300 vezérczikket írt. 1896-ban Debreczen főlevéltárnokává nevezte ki Degenfeld József gróf főispán, majd tiszteletbeli tanácsossá; a Csokonai-kör, a jogász- és tisztviselő kör választmányi tagja sat.
Czikkei, költeményei, elbeszélései, rajzai az Egri Egyházmegyei Közlönyben (1884. Hogyan szüntethetjük meg a tudományos pályákon tapasztalható túltömöttséget); a Religióban (1885. l. A görög egyházszakadás, pályanyertes mű); a Szabadsajtóban (1889. Andrássy Jenő nagy-kállai főreáliskolai tanár emlékezete, 1890-91. A nevelésről, Vallás és tudomány), az Adatok az egri egyházmegye történetéhez (II. k. Adatok a gyöngyös-tariáni egyház történetéhez); a Jó Pásztorban (1891. Szent beszédek); az Eger és Vidékében (1891. A gyermekek részére tartott felolvasásokról, Az utolsó Zajtay elb.); munkatársa volt a Szabolcsi Szabadsajtónak, a Nyírvidéknek, az Egernek és a Debreczeni Hirlapnak.
Munkái:
1. Gyöngyös-Tarján története. Eger, 1886.
2. Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. U. ott, 1892. (Ism. M. Sion.)
3. Az egri főegyházmegye két nagy költőjéről. Jászberény, 1894. (Különnyomat a jászberényi községi kath. főgymnasium Értesítőjéből.)
4. Szomorú órák. Elbeszélések. Debreczen, 1896.
5. A munkás törvény magyarázata. U. ott, 1898.
6. A debreczeni István malom története. U. ott, 1898. (Mayer Emillel együtt.)
Jelenleg Zoltai Lajossal együtt Debreczen történetének megírásával van megbízva, mely Debreczen monographiájában fog megjelenni. Sajtó alá rendezi: Mindennapi történetek cz. beszélygyűjteményét.
Szerkesztette a Jászberény és Vidékét 1894. jan. 1-től máj. 10-ig.
Neje Balogh Ilona, kivel 1895-ben kelt egybe, szintén ír a helyi lapokba tárczákat és fordít németből és francziából.
M. Könyvészet 1892.
Pallas Nagy Lexikona X. 728. l. és önéletrajzi adatok.