r. kath. plébános, K. Ferencz fia, szül. 1821. okt. 15. Pesten, hol a gymnasium hat osztályát a kegyesrendieknél végezte; a bölcseletet ugyanott az egyetemen hallgatta; azután a papi pályát választá s mint növendékpap a physikai osztály ismétlésére Nagyszombatban küldetett, hol a hitani cursust is hallgatta. Nyolcz hónapot Esztergomban a presbyteriumban töltött. 1846. ápr. 24. miséspappá szenteltetett föl és Nyerges-Ujfalura (Esztergomm.) segédlelkésznek, onnét 1850-ben Pozsonyba főegyházi szónoknak, később segédlelkésznek, küldetett. 1860. máj. 26. Pálffy Antal herczeg kegyúr kinevezte Köbölkutra plébánossá, hol késöbb esperes, kerületi jegyző lett és 1884. decz. 31. meghalt.
A Nogall és Krotky által szerkesztett Kath. Christben sok alkalmi czikket közölt különösen a kath. legényegyletekről; a Majer István által szerkesztett Kath. Néplapban (1850. A Péliföld szent kereszt bucsujáró helyének leírása sat.); több egyházi beszédet is írt, többnyire a német szaklapokban.
Munkái:
1. Testvéri szózat, melyet Schwentner Mártonné, született Konek Amália asszonyság, tek. ns. Kamánházy János csász. kir. magyar pénzügyi országos igazgatósági titoknok urral 1853-ik évi aug. 1. Pesten, a belvárosi templomban történt házassági egybekelésök alkalmával hozzájok intézett. Pozsony, 1853.
2. Der katholische Priester ein Engel Gottes, spendend Licht. Trost und Gnade. Worte brüderlicher Liebe als Freundschaftsblüthen in den Kranz der Erinnerung gewunden Sr. Hochwüren dem Herrn Ferdinand Knauz, Priester der Graner Erzdioecese und Studienpraefect im erzbisch. Knaben-Convict zu Tirnau, als er ... den 17. Dez. 1854. im Dome zu Pressburg den festlichen Ehrentag seiner Primiz feierte. U. ott, 1854.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 258. l. és gyászjelentés.