bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, csillagász, országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja s az országos meteorologiai és földmágnesességi intézet igazgatója, K. Th. Elek földbirtokos és Földváry Klára fia, született 1842. január 20-án Pesten; ugyanitt és Berlinben végezte a reáliskolát és az ötvenes évek végén Pesten az egyetemet (Kiskéry Tóth Lajos, újabb Spada Lajos házi nevelők vezetése mellett); mire 1860-tól Berlinben a mennyiségtan-természettudományi tárgyakat hallgatta, hol Dowe, Encke, Rose, Magnus és más nagyhirű professoroknak volt a tanítványa. 1861-ben nyert doktori oklevelet. Főtárgyai a csillagászat, physica és mathematica; 1864-ben letette még a hajóskapitányi s hajógépészeti vizsgát; épített magának egy yachtot, mely később egy töröknek birtokába került. 1867. ápr. 26., az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárommegye aljegyzője lett; azonban a hivatalhoz nem volt kedve, arról csakhamar lemondott és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét. Anyanyelvén kívül németül, francziául, angolul, olaszul folyékonyan társalog. Tudományos működésének súlypontja az astrophysica terére esik és itt kiváló gyakorlati érzékének és ügyességének a műszerek szerkesztésében is nagy hasznát vette. Hogy a specral-analysist az égi testekre alkalmazza, ó-gyallai parkjában 1869-ben csillagvizsgálót állított, melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal szerelt fel. Megfigyelései 1871-ben kezdődnek. A létező magán csillagvizsgálók közül a legtökéletesebben felszereltek egyike; csupán az égi testek spectrumának vizsgálatára körülbelől 25 darab különböző spectoscop és spectrograph van benne. Az üstökösök spectrum-megfigyelései számát tekintve, K. a külföldi megfigyelőket is túlszárnyalta. A hulló csillagok spectrumát is észlelte s említésre méltók rendszersen végzett hullócsillag- és napfolt-észlelései is. Számos műszert szerkesztett, igy egyebek között egy spectralcolorimetert, több csillagspectroscopot, egy spectrographot. Azonkívül a photographia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. 1876. jún. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta (1884. jún. 5. tiszteletivé lett.) Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében; ezen érdemeiért a londoni royal Astronomical Society, a liverpooli Astronomycal Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein megválasztotta tagjának. A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréseül 1887-ben ő felsége a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia arany-éremnek, a Voigtländer-féle s egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1890. szept. 19. óta a meteorologiai intézet igazgatója. Ez intézetnél különösen az által szerzett érdemeket, hogy azt szűk köréből kiemelte és további fejlődésének alapját megvetette. 1896-ban ministeri tanácsosi czímet kapott. E mellett kitejedt birtokain gazdálkodik. A zenét is művésziesen kezeli. 1896-ban szabadelvű programmal Tatán (Komárommegyében) választatott meg országgyűlési képviselőnek; a közlekedési bizottságnak tagja. Az időprognosis távirati terjesztését az egész országban ő szervezte, továbbá kezdeményezte a synoptikus térképek kiadását és az ó-gyallai observatoriumot sok registráló műszer felállítása által központi observatorium rangjára emelte. Az intézet újjászervezését olyképen hajtotta végre, hogy működési ágak szerint külön osztályokat létesített. Legújabban az ó-gyallai csillagvizsgálót a magyar államnak ajándékozta, de megmaradt igazgatójának.
Czikkei a Természetben (1871. A csillagászat érdekében, Éjszakai fény, Venus saját világításáról, Az Encke-féle üstökös. A 115. Asteroida, 1872. Különös fénytani tünemény, Az idő meghatározásáról, Ritka szép csillaghullás, 1873. Az üstökösről, A Biela-üstökös feltalálása, Tapogatódzás az időjárás valódi oka körül, Új szerkezetű hajtómű, A világrendszer támadásáról, Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről, Az 1871. decz. 12. napfogyatkozás észlelésének eredménye, A hullócsillagok észlelése Ó-Gyallán. Nevezetesebb csillagdák); a Természettud. Közlönyben (1871. Különös tünemény napnyugtakor, 1873. Egy meteor maradványa, 1877. Hullócsillagok 1874-76-ban, 1878. Csillag-physikai observatorium Postdamban, 1882. A világ legelső optikai intézete, 1883. Astrophysikai megfigyelések és napfoltok megfigyelése Ó-Gyallán, A reverzió spektroszkóp, Hullócsillagok megfigyelése 1882-ben, Új alakú spektroszkóp; Az üstökösökről; A herényi observatorium megfigyelései); Népt. Lapjában (1872. Különös fénytani tünemény); a M. tudom. Akadémiai Értesítőben (1874. Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása); a Fővárosi Lapokban (1876. 174. sz. A Vág vizén); a Pallas Nagy Lexikonában a csillagászati részt írta; továbbá különböző értekezései az Astrophysica terén 1870-től a következő külföldi folyóiratokban: a bécsi cs. akadémia kiadványában (Ueber das Objectivprisma és Versuche mit der Hydroxylamin), Astronomische Nachrichten u. Observatory, Royal Astronom. Society iratai, Wochenblatt für Astronomie und Mechanik, Photographische Correspondenz.
Munkái:
1. Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelete, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872 és 1873. Budapest, 1874. Három táblával. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 2.)
2. Csillagászati megfigyeléseim 1874. és 1875-ben. 3. tábl. U. ott, 1876. (Ért. a math. t. kör. IV. 4.)
3. Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában, egy tábl. Ugyanott, 1876. (Értekezések a math. tud. kör. IV. 5.)
4. A napfoltok és napfelületének kinézése 1876-1881-ig. Képtáblákkal. U. ott, 1877-82. (Ért. a mathem. tudom. kör. V. 9., VI. 9., VII. 4., 13., IX. 4.)
5. A teljes holdfogyatkozás 1877. febr. 27. (Borelli) 1. sz. üstökös színképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. U. ott, 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 8.)
6. 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. U. ott, 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 10.)
7. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1871-1882. U. ott, 1877-83. (ért. a math. t. kör. VI. 1., 2., 8., VII. 3., 11., VIII. 5., IX. 6., X. 3.)
8. Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán, 1878. máj. 6. U. ott, 1878. (Ért. a math. tud. kör. VI. 10.)
9. Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877. oppositio után, 1 tábla rajz. U. ott, 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 1.)
10. Álló csillagok szinképének mappirozása. Uj módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. U. ott, 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 2.)
11. Beobachtungen angestelt am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla. Halle, 1879-95. XVIII. köt.)
12. Annalen der Sternwarte in Ó-Gyalla, I-VIII. Band (VIII. Spectroscopische Durchmusterung des südlichen Himmels von O° bis ‐15° Declination) IX., X. Halle. (Összesen 133 ív.)
13. Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Bpest, 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 7.)
14. Hulló csillagok raditió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. U. ott 1880. (Ért. a math. tud. kör. VII. 12.)
15. Jupiter és Mars physikájához. 1879. 3 tábla rajz. U. ott, 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 14.)
16. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880 és 1881-84-ben. U. ott, 1880-1885. Rajztáblákkal. (Ért. a math. t. kör. VIII. 1., IX. 1., X. 2., 11., XI. 1., XII. 2.)
17. Adatok Jupiter physikájához 1880-ban. U. ott, 1881. (Ért. a math. t. kör. VII, 2.)
18. Napfoltok megfigyelése 1880-ban és 1382 napfolt micrometrikus mérése. Két tábla rajz. U. ott, 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 4.)
19. Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1881-83-ban. U. ott, 1881-84-ben. (Ért. a math. tud. kör VIII. 6., IX. 5., X. 5., XI. 7.)
20. 102 hullócsillag kisugárzó pont levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879-80-ban tétettek. U. ott, 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 7.)
21. Új villámzáró vagy nyitó készülék normál-órán és a Jurgensen-féle óraszerkezet. 1 képtábla. U. ott, 1881. (Ért. a math. t. kör. VIII. 8.)
22. Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881-ki megfigyelésből. 3. tábl, U. ott, 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 7.)
23. Az üstökösök vegytani alkotása. U. ott, 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 8.)
24. Egy új reversio spectroscop s annak használata. 1 tábl. U. ott, 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 4.)
25. Néhány szó az üstökösök vegytani alkotásáról. Összehasonlítva a meteoritekkel. U. ott, 1883. (Értk. a math. t. kör. X. 6.)
26. Egy uj szerkezetű spectorscop. 1 tábl. U. ott, 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 7.)
27. Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig. 1883. 345 ábrával.
28. A nap felületének megfigyelése 1882-83-ban az ó-gyallai csillagdán. Bpest, 1883-84. (Ért. a math. t. kör. X. 1., XI. 2.)
29. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjának levezetése. U. ott, 1884. (Ért. a math. tud. kör. XI. 3.)
30. 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának első része 0°-tól 15°-ig (Hora 12-2.) U. ott, 1884-85. (Ért. amath. t. köz. XI. 4. XII. 5.)
31. Előleges vizsgálatok néhány szénhidrogén-gáz spectrumán spectralphotometerrel. 3 tábl. és 2 fametszet. U. ott, 1884. (Ért. a math. t. kör. XI. 8.)
32. Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig, 1885.
33. A napfoltok és nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Egy fametszet. Bpest, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 1.)
34. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben 26 radiatio-ponttal. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 4.)
35. A napfoltok gyorsasága 1872-től 1884 végeig. Az ó-gyallai megfigyelésekből s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével, a zürichi megfigyelésekkel. 2. kőny. tábl. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 6.)
36. Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-84. oppositióból. 2 tábl. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. ör. XII. 7.)
37. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. U. ott, 1886. (Ért. a math. t. kör. XIII. 2.)
38. Az égitestek fizikai alkotásáról. U. ott, 1886. (Természettudományi előadások gyűjteménye 54.)
39. 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III. része 0°-tól 15°-ig. U. ott, 1887. (Ért. a math. t. kör. XIII. 3.)
40. Praktische Anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer korzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet. Mit 218 Textabbildungen. Halle a. S., 1887. (A Himmelsphotographie cz. része a Trewendt-féle nagy természettud. Encyclopediának).
41. Handbuch f. Spektroscopiker im Cabinet u. am. Fernrohr. Praktische Winke für Anfänger auf dem Gebiete der Spectralanalyse. U. ott, 1890.
42. Bevezetés a fotographozásba. Útmutatásul kezdő műkedvelőknek. Bpest, 1891.
43. A m. kir. országos meteorológiai intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa. U. ott, 1896.
Zeneművei zongorára: Dinom, dánom csárdás. Buda, 1860., Szegény paraszt, népies csárdás. Pest, 1860., Ürge csárdás, Pest, 1864., Több is veszett Mohácsnál és Helyre Kati. Bécs.; Bach Sebestyén E moll fugájának átirata zongorára; 4 Lieder von G. Saphir für mittlere Stimme; Nyitány Jókai Mór Milton czímű szomorujátékához.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 25. sz. (K. és az ó-gyallai observatorium).
Közvélemény 1877. 91. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Családi Lapja 1879. 2. sz. arczk.
M. Könyvészet 1887., 1890-91.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 738. l. (Róna Zsigmond).
Időjárás 1879. 9. füz. (Az ó-gyallai csillagda és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanig 14 ábrával).
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 275. l.