Kezdőlap

Kónya Sámuel,

vegytani doktor, gyógyszerész, szül. 1845. jan. 25. Brassóban; 1866-ban nyert gyógyszerészi oklevelet és 1867. júl. 7. a chemia doktora lett. 1871-ig Jassyban segédeskedett testvérbátyjánál; azután a Schiller-féle gyógyszertárt bérelte ugyanott. 1874-től testvérével társaságba lépett; 1873-ban együtt szikvízgyárat alapítottak, hol évenként félmillió üveg szikvizet gyártanak. A vailutiai ásványvíz, a skea (Roman melletti) humusföld és a slanici ásványvíz vegyelemzése, az 1880. majna-frankfurti balneologiai kiállításon ezüst érmet nyertek. 1877-ben Tervezetet adott ki a harczhelyek fertőtlenítésére rumén nyelven, mely oroszra is lefordíttatott. Ezen munkálata elismeréseül az orosz Szaniszló-rend lovagkeresztjét kapta. 1882-ben a romániai Bene merenti feliratú érmet nyerte; 1883-ban a rumén koronarend lovagkeresztjét; végre a szerb takovarend tiszti keresztjét. 1883. a román király udvari gyógyszerésznek nevezte ki.

Már tanulókorában kőzettanulmányokat tett; czikke (Die Gesteine Siebenbürgens) a Tschermak munkájában jelent meg; azután több chemiai dolgozatot közölt a bécsi akadémiai Sitzungsberichtekben (Mathemat.-Naturw. Cl. 1867. LVI. Chemische Analyse d. Ursprungsquelle in Baden bei Wien, 1870. LXI. Chemische Untersuchung der Mineralquellen zu Weilutza bei Jassy).

Gubeth, Eduard, Zur Geschicte der Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt. Kronstadt, 1884. 142. l.