esztergomi herczegprimás, a m. tudom. akadémia tiszteletbeli tagja, K. Mihály és Gyöngy Judit fia, szül. 1775. máj. 30. Veszprémben; elvégezvén ugyanott a hat gymnasialis osztályt, 1791-ben a veszprémi püspöki megye növendékei közé felvétetett. 1790. nov. 1-től a bölcseletet és theologiát a pozsonyi Emericanumban végezte. 1796-ban a veszprémi nevelő intézet tanulmányi felügyelőjévé neveztetett ki. 1798. május 30-án Zirczen pappá szenteltetett. 1799. az egyháztörténelem és törvény tanszékét foglalta el. 1805. szentszéki ülnökké, 1806-ban veszprémi lelkészszé és alesperessé, 1807-ben veszprémi kanonokká lőn, 1813. somogy-sz.-jakabi apát, majd hantai prépost, székesegyházi főesperes lett. Az 1811. országgyűlésen káptalani követ volt. 1817. a kir. táblához praelátusnak, 1819-ben a hétszemélyes tábla birájának s prisztinai választott püspöknek, 1822. székesfejérvári, 1825-ben veszprémi megyés püspöknek neveztetett ki. Mint ilyen az 1825. országgyűlésen Karolina Augusta királyné fejére tette a házi koronát. 1828-ban valóságos belső titkos tanácsossá, 1838. decz. 20. esztergomi érsekké neveztetett ki. Ő alapította a nagyszombati társaskáptalant s 1844. jan. 1. installálta az első kanonokokat. A m. tudom. akadémia 1831. febr. 15. tiszteletbeli tagjának választotta. Meghalt 1847. szept. 17. Esztergomban. A m. tud. akadémiában 1847. nov. 8. Szilasy János tartott fölötte emlékbeszédet.
Munkái:
1. Az izraelitáknak és a keresztényeknek szokásaik és erkölcseik. Irta franczia nyelven Fleury Klaudius apát úr. Veszprém, 1801. Két kötet.
2. Halotti beszéd, melyet fels. és főt. Károly Ambrosiusnak ... ausztriai főherczegnek, estergomi érseknek ... dicső emlékezetére, midőn Pozsonyban a szent Márton templomában harmadnapi gyászos szertartással tiszteltetnék, 1809. Karácsony-havának. 13. tartott. Buda, 1810.
3. Szent Istvánnak Magyarország első királyának és apolstolának dicsérete, melyet Bécsben 1810. Kis-Asszony havának 20., midőn ezen szent királynak ünnepe a magyar hazafiak által fényes szertartással ületetnék, hirdetett. Bécs, 1810.
4. Halotti beszéd, melyet mélt. és főtiszt. Vilt Józsefnek, néhai győri püspöknek emlékezetére, midőn 1813. Karácsony havának 14. a győri anyatemplomban gyászos ünnepléssel tiszteltetnék. Győr.
5. Josephus Kopácsy episcopus Alba-Regalensis ad clerum pastorali suae curae creditum dum reginem dioecesis auspicaretur. Hely n., 1822.
6. Egyházi beszéd, melyet 1822. szent György havának 23., midőn az esztergomi fő-anya-templomnak fundamentoma főmélt. hg. Rudnay Sándor úr esztergomi érsek, Magyarországnak primása által fényes szertartással letétetnék, tartott. Hely n.
7. Oratio ad synodum. Posonii, 1822.
8. Ünnepélyes beszédek, melyek mondattak, midőn főm. és főt. Kopácsy József herczeg és esztergomi egyházi főmegye érseke ... 1839. máj. 27. Esztergom városába s érseki lakhelyébe fényes pompával bemenne; 28. pedig érsekprimási méltóságába, majd főispáni székébe ... székelyi Majláth György ... mint királyi biztos ... által bevezettetnék. Esztergom. (Van benne Kopácsynak egy kisebb és két nagyobb magyar és latin beszéde.)
9. Circularschreiben des Fürsten Reichsprimas von Ungarn und Graner Erzbishofs, Joseph v. Kopácsy, von 18. Nov. 1841., an die Dechanten, Pfarrer und Pfarradministratoren der Graner Erzdiöcese, in Gemäszheit des päpstlichen Breve vom 30. April 1841., welches von Sr. kais. kön. Apostolischen Majestät dem Könige von Ungarn Ferdinand V. am 12. October 1841., das Placetum regium erhielt. Mit lateinischem und ungarischem Text. Pressburg, 1842.
10. A sz. Miklósról nevezett nagyszombati társas káptalannak 1844. jan. 1. végbevitt ünnepélyes beigtatásakor mondott beszédek. Év n. (Schnell György beszédével együtt.)
Levelei Esztergom, 1840. november 12. Esztergom- és Pestmegyéhez (Hirnök 1841. 12. sz. Nemzeti Ujság 1841. 11. sz.; 1841. nov. 18.), körlevele egyházmegyéje alespereseihez, plébánosaihoz, a vegyes házasságok tárgyában (u. ott, 1841. 102. szám), Veszprémből Horvát Istvánhoz 1834. nov. 2. és Wenczel Gusztávhoz 1836. máj. 11. (a m. n. múzeumban).
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Schmidt, metszette Ehrenreich 1847.; rajz. Bauer József, Reiffenstein és Rösch műintézetében nyom. Bécsben; nyom. Rohn, kiadta Lauffer és Stolp Pesten 1859. és Fuchstaller A. metsz. Pesten.
Katona, Historia Critica XLII. 583. l.
Tudom. Gyűjtemény 1817. III. 156., 1819. X. 1823. I. 173. l.
Gemeinnützige Blätter 1830. 9. sz.
Századunk 1839. 44., 47. sz.
Abend-Zeitung, Dresden, 1839. 871. l.
Ehrentempel der katholischen Geistlichen. Wien, 1845. 159. l.
Gallerie denkwürdiger Persönlichkeiten der Gegenwart. Leipzig. I. 53. l. arczk.
1847: Religio és Nevelés II. 25. 26. sz., M. Akadémiai Értesítő 10. sz. (Szilassy János gyászbeszéde), Nemzeti Ujság 561., Budapesti Hiradó 666., Honderű II. 13. sz.
Pauer János, Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Székesfehérvár, 1847. és Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 303. l.
M. Tud. Társ. Névkönyve 1848. 92. l.
Saint Maurice Cabanis, Charles Eduard, Notice historique sur mons. J. Kopácsy ... Paris, 1852.
Ujabbkori Ismeretek Tára V., 129. l.
Vasárnapi Ujság 1856. 35., 36. sz. arczk.
Memoria Basilicae Strigoniensis anno 1856. die 31. Aug. consecratae. Pestini, 1856. 103. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 267. l.
Török János, Magyarország primásai. Pest, 1859. I. 178. l.
M. Tudós-Társaság Évkönyvei. Pest, 1860. VIII. 1845-47. (Toldy F.)
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 176. l.
Zalai Közlöny 1885. 17. sz.
Petrik Bibliogr. I. 801., II. 443., IV. 18. l.
M. Sion 1893. 629. l.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 259. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 761. l. és gyászjelentés.