theologiai doktor, nagyprépost és püspök-helyettes, szül. 1816. máj. 6-án Gyimótfalván (Vasm.) iparos családból; a gymnasiumot Szombathelyen járta, a theologiát a pesti központi papnevelőben hallgatta. 1838-ban menekülnie kellett az árvíz elől és tanulmányait megszakítva, félévet Szombathelyen töltött. 1840-ben áldozópappá szentelték; segédlelkész volt Pergelénben egy évig; 1841-ben mint tanulmányi felügyelő hivatott a papnevelő intézetbe, hl 1848-ig működött és időközben (1843) theologiai doktorrá avatták, mire Balassa püspök mellett titkár lett; ez állásában az 1848. viharos időkben sok jó szolgálatot tett egyházmegyéjének. 1849-ben szentszéki ülnökké, 1861-ben székesegyházi kanonokká, 1862. nagyváradhegyi czímzetes préposttá neveztetett ki. 1874-ben Szabó püspök alatt a káptalan nagyprépostja, 1874-ben választott szerbiai püspök lett. 1890-ben ülte áldozópapi 50 éves ünnepét. Meghalt 1891. júl. 9. Szombathelyt. Végrendeletében 4000 frtot hagyott a Kelcz-Adelfi-féle árvaházi alapítványnak s kisebb összegeket egyéb jótékony egyleteknek.
Munkái:
1. Theses ex universa theologia. Pestini, 1843.
2. Prebyter dioecesis Sabariensis in synodali examine, seu compendium theologiae dogmaticae, moralis, pastoralis et juris ecclesiastici, cum appendice de consilio Tridentino. Editum anno domini 1855. Sabariae. Négy kötet. (2. bőv. kiadás 1860.; 3. 1863. U. ott, 4. kiadás Rőthy István által. Pest, 1871. Roppant elterjedésnek örvendett munka, melyet a határon kívül is használtak és még ma is keresik Cseh-, Lengyel-, Horvát- és Dalmátországokban).
3. Jus matrimoniale novissimum catholicorum in imperio Austriaco. Sabariae, 1856.
4. Sacrum psalterium in usum venerabilis cleri editum. Sabariae, 1857. (egy év alatt két kiadás).
5. Jus ecclesiasticum commune, et quoad Austriae imperium particulare. U. ott, 1858.
Petrik Bibliogr.
Vasvármegye 1891. 28., 46. sz.
Religio 1859. II. 4., 1891. II. 7., 8. sz.