Kezdőlap

Kóré Zsigmond (bikkfalvi),

festő, Erdélyben született, nagy-enyedi ev. ref. collegiumban tanult és később mint festő Bécsben telepedett le; két képet: Hadik András arczképét és a Magyar kisasszony nemzeti köntösben cz. a M. Hirmondó hozta. Iskolai játékszinre magyar szinműveket is írt, sőt maga is gyakran játszott Kotzebue szinműveinek lefordítására a Hadi és más Nevezetes Történetek kiadó-szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel, buzdították. Sok sanyarúság után végre a közkincstárból évenként 180 frtot kapott. Meghalt 1793. márcz. 9. Bécsben a közkórházban.

Munkái:

1. Az ember-gyűlölés és a megbánás. Vígsággal és szomorúsággal elegyített játék öt felvonásban. Szerzette Kotzebue, ford. Bécs, 1790. (Előadták Budán 1792. máj. 31., jún. 8., szept. 22., 1793-95., 1833. szept. 28., Debreczenben 1799. aug. 1., Kolozsvárt 1803., 1804., 1812., 1822., 1829. Pesten 1807. aug. 28., 1808. sat., 1833. szept. 28., 1835-36., Miskolczon 1831. nov. 10., Pesten 1842. aug. 2.)

2. Nemes hazugság az ember-gyűlölésnek és megbánásnak folytatása. Néző-játék egy felvonásban. Kotzebue után ford. Bécs. 1792.

Kéziratban maradtak következő fordított szinművei: A cselédes atya, vígj. 3 felv. II. Padre del' Familia olasz szinmű után; Jaques Spleen, vagy jól esett, hogy főbe nem lőttem magamat, vígj. 1 felv. Poinet után (Előadták Pesten 1792. júl. 9., 1793-1794.) A Strelitzeket (Babo, 1790) is lefordította.

Hadi és más nemzetes Történetek 1790. II. 838. l., 1791. jan. 11. IV. szak. 21. l.

Magyar Hirmondó 1793. I. 386. lap.

Orpheus 1790. II. a borítékon.

Magyar Kurir 1792. júl 13., 889. l., II. 66., 79., 100., 504. l. (Toldalék.) 1793. I. 386. l.

Petrik Bibliogr.

Kazinczy Ferencz Levelezése II.

Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és színház története. Kolozsvár, 1897. I. 509. l.

Egykorú színházi Zsebkönyvek és szinlapok.