Kezdőlap

Kórocz György (szepsi),

ev. ref. főiskolai igazgató-tanár, szül. Szepsiben s tanult Sárospatakon; jó tanuló hirében állván, Bocskai István, erdélyi fejedelem udvarába ment íródiáknak és 1606 táján Kassára. A fejedelem halála után visszament Patakra; két vagy három év mulva tanító lett a szépen virágzó gönczi iskolában, hol tanítványai közül való volt a később nagy hirű geleji Katona István. Tanítói hivatala után külföldre utazott és legelőször Merburgban állapodott meg, honnét 1611-ben Heidelbergába ment, hol költői borostyánra érdemesíttetett. Hasonlóul kitünt a bölcselet- és hittanban. 1612-ben vagy 1613-ban visszatért hazájába s 1613 végén a sárospataki iskola igazgatása bizatott reá; e hivatásának élt 1616-ig, mikor lelkész lett Bod szerint Tokajban.

Munkái:

1. Disputatio Philosphico-Theologica De Transubstatione et de Ubiquitate Carnis Christi. Heidelbergae, 1611.

2. Βασιλικον δωρον. Az Angliai, Scotiai, Franciai és Hiberniai Első Jacob Királynac, az igaz hitnec otalmazojanac, &c. Fia tanításáért irtt. Királyi Ajándéka: Mellyet, Az Nemes Magyar és Erdély Országhi, Kerestyén Fejedelmeknec, Uraknac, Nemes rendeknec, &c. kedvőkért, Magyar nyelvre fordított... Ennec végében adattnac három rendbéli Epitaphiomoc 1612. Oppenheimban. (Ajánlva van Drugeth Homonnai Istvánnak, Homonnai Bálint egyetlen fiának, Heidelbergiában mart. 2. 1622.)

Péczely (Regius, Emericus) Isagoges Rhetoricae ... Oppenhemio 1612. cz. munkájában öt distichonból álló latin epigrammát írt.

Nevét Szepsi Kórtz Györgynek és Georgius Kórotznak írta.

Bod, M. Athenas 265.

Weszprémi, Soccincta Medicorum Biogr. Cent. Alt. Pars Post, 286., IV. 467. l.

Horányi, Memoria III. 363. l.

Danielik, M. Irók II. 158. l.

Sárospataki Füzetek 1864. 808. l.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 198. l., III. 325. l. (Szabó-Hellebrant).