kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, K. András városi tanácsos és Halácsy Anna nemes szülők fia, szül. 1731. aug. 7. Trancsénben; 1749. okt. 5. lépett a rendbe Privigyén; miséspappá 1758. szept. 27-én szenteltetett föl. 1752-ben Veszprémben 1753-54. Szegeden az alsó osztályokban tanított; 1756. Pesten bölcselethallgató, 1757-58. Nyitrán theologus, aztán gymnasiumi tanár volt: 1759. Debreczenben, 1760. Máramaros-Szigeten, 1761. Nyitrán, 1762. Magyar-Óváron, 1763. Szegeden, 1764-65. Nyitrán, 1765-67. a bölcselet tanára ugyanott; 1768. két hónapig nevelő gróf Tolvaynál Korponán; 1769-1770. Nyitrán theologia tanára, 1771-1772. Privigyén hitszónok, 1773. Breznóbányán és 1774-1776. Rózsahegyen ugyanaz, 1777-79. Trencsénben theologiai tanár és igazgató, 1780-87. ugyanaz és vice-rector. Meghalt 1787. szept. 21. Trencsén-Tepliczben.
Munkái:
1. Fr. Petrarca, De remediis utriusque fortunae libri duo. Cum positiones ex universa philosophia delectas publicae disputationi exponeret... Budae, 1756. (Egyike a legritkább Petrarca-kiadásoknak. Gróf Batthyány Józsefnek van ajánlva).
2. Placita mathematica et philosphica de quibus Raphael Szalai a S. Elisabeth cl. reg. schol. piarum evoluto biennio disputavit ex institutionibus ... et cum monitis politico-moralibus Andr. Max. Fradro. Tyrnaviae, 1767.
3. Excellant. atque ill. dno Francisco e comitibus Balassa de Balassa-Gyarmat ... dum M. Theresiae augustae potestate gymnasium, collegium, aedesque sacras cum attributo perenni censu coram nobilissima aa. frequentia facundissime oratione piis traderet: suo, collegarumque nomine in sempiternum accepti regii beneficii monumentum respondit. Posonii, 1777.
4. Cels. s. r. i. principem regni Hungariae, primatem Strigoniensium pontificem Josephum a Battyán, dum convictum Trenchiniensem visitaret, scholarum piarum nomine alloquutus est. U. ott, 1777.
Horányi, Script. Priarum Scholarum I. 246. l.
Pfeiffer Antal, A kegyes tanítórendiek trencséni társházának és a főgymnasiumnak története. Trencsén, 1879. 46. l.
Petrik Bibliogr. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből. (Rulla).