Kezdőlap

Kóródy (Csobánczi) Péter,

fő- és székvárosi hivatalnok, szül. 1854-ben Látrányban (Somogym.), jómódú ev. ref. földmívelő szülőktől; középiskoláit Csurgón és a pápai collegiumban végezte; 1871. okt. 1. lett szinész Csobánczi névvel Novák Sándor társulatánál. Mint maga mondja, csupán azért lépett e pályára, hogy megismerhesse a szinpadot. Már kezdő szinész korában volt egy népszinműve, melyet később, belátván annak gyarlóságát, megsemmisített. Gyenge szinész lévén, folyton kis társulatoknál működött, mint bariton énekes; 1875-ben Völgyi György társulatánál volt Szigetvárt mint másodszerelmes, 1879-ben Némethyné társulatánál Nagy-Mihályban, honnét 1880 elején Sárospatakra ment. Mint vándorszinésznek sok akadálylyal kellett megküzdenie, sokat szenedett, nélkülözött ő is; mig végre A legény bolondja népszinmű dalokkal 3 felv. (Bpest, 1880.) cz. munkájával az 1879. népszinházi pályázaton a 100 arb tíz frankos aranyat megnyerte. 1880. jan. 17. tudatták vele a hirt és ő azonnal édes anyja látogatására ment Látrányra (Somogym.); honnét visszatérve, Budapesten telepedett le s a hirlapoknál keresett foglalkozást. 1888-ban a főváros hivatalnoka lett.

A Legény bolondját először 1880. ápr. 10. adták elő a népszinházban (ism. P. Hirlap 100., Ellenőr 70., 168., Főv. Lapok 83., Hon 90., Magyarország 100., Független Hetilap 101., Debreczen 76., Beöthy Zsolt Szinműírók 3. l., Budapest, 1884. 138. sz. Bud. Hirlap 138.); Borzáné Marcsája cz. népszinművét ism. P. Napló 1880. 119. sz.; A tákozló asszony cz. népszinművét 3 felv. először 1884. máj. 17. adták a budapesti népszinházban és Kolozsvárt 1893. okt. 22. (Ism. 1884. Főv. Lapok 188. sz., P. Napló 137. sz.), Boris asszony cz. népszinművével 1893-ban Kolozsvárt pályázott. A Kabuthi Mózsi cz. bohózatát és Bánki Benő cz. népdrámáját vidéken előadták.

A Képes Családi Lapokban (1889) egy rajza jelent meg.

Lenhardt E., A magyar szinészet országos Névtára. Vácz, 1872. 45. l. Pest, 1873. 66. l., Bpest, 1874. 45. l., 1875. 39. l.

Szinészeti Közlöny 1880. 4. sz. (Báthory R. Mihály).

Pesti Hirlap 1880. 10. sz. arczk., 23. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Fővárosi Lapok 1893. 339. sz.