Kezdőlap

Koros Imre,

kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, K. Imre és Bolla Anna fia, szül. 1755. nov. 10. Sümegen (Baranyam.); 1776. nov. 14. Privigyén lépett a rendbe; 1779-81. Váczon a II. és III. grammatikai osztály magistere, hol 1780. jan. 10. fogadalmat tett; 1782-1783. Nagy-Károlyban bölcselethallgtó, 1785-86. Egerben theologiai tanuló s Kazinczy Istvánnak (K. András fiának) nevelője; 1787-88. Pesten szintén theologus; 1789-91. ugyanott a IV. elemi osztály tanítója; 1792-1796. gymnasiumi tanár Kis-Szebenben; 1796. Kolozsvárt a convictusban felügyelő s bölcseleti tanár; 1797-1812. ugyanott a logica, methaphysica és ethica tanára; 1813-1831. vice-rector és a lyceumi nyomda igazgatója. Nyelvismerete: magyar, német, angol, franczia, latin, görög és héber. Bizalmas összeköttetésben állott az erdélyi tudósokkal; Kazinczy levelezésében többször van neve említve. Meghalt 1831. máj. 24. Kolozsvárt.

Czikkei vagy névtelenül jelentek meg, vagy kéziratban maradtak, mert báró Jósika Miklós a Regény és regényítész cz. munkájában tőle is idéz egy mottót.

Munkája: Expositio compendiosa philosophicarum institutionum quas in Magno-Karoliensi scholarum piarum collegio aiusdam instituti alumnis proposuit Joannes Christostomus Hannulik. In iis suam industriam probavit ... cum coram ... comiti Antonio Károlyi ... publice disputaret mense Augusto 1783. Magno-Karolini.

Kazinczy Ferencz Levelezése III. 535., VII. 584. l. és Csaplár B. szives közlése a rend jegyzőkönyvéből (Rulla).