Kezdőlap

Kósa (Koschowitz) Rezső,

könyvnyomtató és hirlapíró, szül. 1861. júl. 6. Budapesten; iskoláit a fővárosi reáliskolában járta; azután magánúton folytatta a középiskolát. 1874-ben könyvnyomtató lett; több évig javító, majd revizor, később művezető volt. Azután a hirlapírói pályára lépett.

Első czikke a Typographiában jelent meg 17 éves korában; 1880-ban az Esztergom és Vidéke munkatársa volt. Két év mulva néhány imádságos könyvet dolgozott át németből a híres winterbergi (Csehország) Steinbreuer János-féle imakönyv-vállalat számára. 1882-ben az Esztergom és Vidékében írt több tárczaczikkeket Kosovitz R., Rajongó és Nefelejts névvel; sőt néhány tárczát fejből is szedett, miként azt A legujabb merénylet cz. czikke meg is említi. 1884. óta a Képes Családi Lapokba dolgozik prózát és verset; írt ezenkívül szakczikket, tárczát, elbeszélést és költeményt a következő lapokba s évkönyvekbe: Magyar Nők Lapja (melyet 1893. febr.-aug. és 1894. nyarán névtelenül szerkesztett is; álnevei e lapnál: Rajongó, dr. Balkányi, dr. Herendy, Vásárhelyi Pap M., Csornai A. sat.), Háztartási Lapok (egy ideig főmunkatárs), Háztartási Lapok Naptára, Családi Lapok, Typographia, az Aigner-féle Regény-Csarnok, M. Nyomdászok Évkönyve, M. Szemle, Urambátyám, Bolod Istók (név nélkül), Üstökös (Rajongó névvel), M. Géniusz, M. Figaró, Népszava sat. 1898. okt. 1. óta a Nemzeti Hirlapot szerkeszti és a Pesti Hirlapban a bélyegkedvelők rovatát vezeti.

Munkái:

1. Ilyen az élet. Elbeszélések. Esztergom, 1884.

2. Örvény felett lebegve. Regény. Találkozás a halál küszöbén. Elbeszélés. Bpest, 1889. (Képes Családi Lapok Könyvtára 1. Kosovitz névvel.)

3. Küzdelmek. Két elbeszélés. U. ott, 1893. (Magyar Nők Lapja Könyvtára 1. Ism. M. Szemle 37., Élet 607. l.)

4. Ólombetűk világa. Történetek betűszekrény mellől. U. ott, 1896. (Ism. Egyetértés 149., M. Szemle 35. sz.)

Kéziratban a Munkásvezér cz. munkás drámája, melyet Zempléni Árpáddal írt; Kezemben az életed cz. társadalmi regény és egy kötet kötelmény, melyet most rendez sajtó alá.

M. Könyvészet 1890., 1896.

Kiszlingstein Könyvészete.

Nemzeti Ujság 1896. 109. sz. és önélerajzi adatok.