kir. ítélő táblai biró, K. János, gróf Károlyi Gyögy uradalmi tisztje s Josa Peronella fia, szül. 1841. jún. 29. Gyulajon (Szabolcsm.); az algymnasiumot Nagy-Bányán kezdte s a IV. osztálytól Szatmárt végezte; ezután uradalmi szolgálatba lépett; azonban az 1861. nemzeti felújulás őt is a jogi pályára Pestre vonzotta, hol az egyetemi jogi tanfolyamot elvégezvén 1866. márcz. 15. Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője lett; mikor pedig 1868. máj. 8. ügyévi oklevelet nyert, rövid önálló ügyvédi működés után, azon év decz. 16. Pest város tiszti ügyészévé választatott. 1872. jan. 1. a kir. ügyészséghez lépett be s a királyi váltótörvényszék ügyészévé, 1883-ban pedig budapesti kir. törvényszéki biróvá, 1893-ban a budapesti kir. ítélőtábla birájává neveztetett ki. A főváros közönsége 1878-ban iskolaszéki taggá, a megalakult iskolaszék pedig jegyzőjévé választotta; később fővárosi közigazgatási bizottsági taggá is megválasztatott; a budai várbeli casinónak pedig hosszabb ideig igazgatója volt.
Mint joghallgató a Nefelejtsbe írt költeményeket. Czikkei az Ügyvédek Lapjában (A büntető eljárás reformja, A csalás mint magán vád); a Jogban (1890-91. A párbaj mint társadalmi métely); Az egyetértésben (Egyéni érték.)
Munkája: Nevezetesebb bünesetek tára. pest, 1890-93. Négy kötet.
M. Könyvészet 1889-91., 1893. és önéletrajzi adatok.