megyei szolgabiró, K. Mihály aradmegyei táblabiró (a család 1754. jan. 2. kapott nemesi levelet és eredetileg görög-keleti vallású volt, de utóbb áttért a görög-kath., majd a róm. kath. vallásra) és nemes Cseh Magdolna fia, szül. 1792. decz. 13. Aradon; a gymnasiumot és jogot 1810-12-ben Nagyváradon végezte; 1816. júl. 1-én Biharmegye esküdtnek, 1837. jún. 21. a szalontai járásban első szolgabirónak választotta; 1838. jún. 12. a főispáni helytartó központi szolgabiróvá nevezte ki. Az 1845. jún. 23. tisztújító közgyűlés fizetéses táblabirónak választotta; Fugyi-Vásárhelyen (Biharm.) birtokos volt. Meghalt 1862. jún. 25-én Nagyváradon. Levelezett perecsényi Nagy Lászlóval a nyelvújításról és Kazinczy híve volt.
Czikke a Tudományos Gyűjteményben (1821. XI. Stenographia, vagy a sebes, másképen a gyorsírás mestersége, Danzer német gyorsírásának fordítása, úttörő munka; a magyarban ő használja először a gyorsírás elnevezést stenographia helyett). Munkatársa volt 1841-42-ben a gr. Dessewffy Aurél által szerkesztett Világ cz. politikai lapnak; írt költeményeket is (Szépliteraturai Ajándék 1821) sat.
Munkái:
1. Zoltán házassága. A hajdani kor emlékét szentelő eredeti vitézi játék 4 felv. Nagyvárad, 1835. (A bejövő haszon, a tűz által károsított szalontai lakosok részére ajánltatik. Előszavában művét: silány gyümölcsnek mondja. Ism. Honművész 74. sz., 1836. 60. sz.)
2. Népdal felséges császárunk és apostoli királyunk, Ferencz József urunk ő felségének és a felséges nejének Nagyvárad városábani megjelenésük alkalmára. U. ott, 1857.
Kéziratban maradt szinművei: Eleonora del Monti vagy egy vigyázatlanság rettenetes következése; érzékeny játék 4 felv. Lafontaine története után játékszinre alkalmazta; előadatott 1824. márcz. 20-án Nagyváradon; Hetven év vér éje; ritka és mély hatású igaz történeti rajz 4 részben, előadatott 1837. jan. 15. szintén Nagyváradon és ápr. 8. Debreczenben. Irodalmi hagyatékában számos alkalmi s egyéb költemény, levelezése, napló- s jogi jegyzetek vannak; a m. n. múzeumban: Unalmas óriában készült versei, midőn magamat a versezésben gyakoroltam, de nem boldogulván benne, már abba hagytam, ezeket tehát ha valamelyik valamit érne ide jegyzem, 4rét 11 lap (esküdt korában írta).
Honművész 1837. 38. sz.
Kapczy Zoltán, A gyorsirás fejlődésének és irodalmának rövid története. Győr, 1876. 13. l.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 186., 187. l.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése III. 2. l.
Gopcsa László, A magyar gyorsirás története. Bpest, 1893. 20., 21. l.
Egykorú szinlapok és Lendvai Miklós szives közlése (a biharmegyei levéltár irataiból).