orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1830. decz. 10. Siterben (Biharm.), hol atyja K. László ev. ref. lelkész volt; tanult Nagyváradon és Debreczenben, hol theologiát is végzett; Az 1848-49. szabadságharczot Bem és Kis Sándor táborában, mint tüzér küzdötte végig. Az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta, hol 1857-ben orvosi oklevelet nyert. Mint tanár működött Gönczi Pál nevelőintézetében, hol 1852-59-ig a latin és görög nyelvet és számtant, később a pesti ág. ev. gymnasiumban szintén tanította a latint és görögöt. Azután Gyomán volt gyakorló orvos; később Gyulán telepedett le, hol a kórháznál nyert alkalmazást. 1863-tól Békésmegye főorvosa és a megyei kórház igazgatója volt. Meghalt 1894. jún. 30. Budapesten, hol szívbaja ellen orvoslást keresett.
Czikkei a Gyógyászatban (1861. Általános rángó görcsök a gerinczagy edényes izgatottságából, 1862. Vérhalmaz a méh és hüvelyben ex hymene imperforato, 1873. A váltóláz és cholerajárvány); a Gyógyszerészi Hetilapban (1868. Megnyitó beszéd a békésmegyei orvos-gyógyszerész-egylet alakuló közgyűlésén, Gyulán, 1868. máj. 18.) Az 1869-ben Gyulán megindult Békésnek volt vezér- és tárczaczikkírója, mely lapban mintegy 150 czikke jelent meg és 1877-ben annak szerkesztője is volt. (1888. 35. szám, Trefort Ágoston Békésmegyében, 52-ik szám, Erkel Ferencz); írt még a Békésmegyei Hiradóba (1879. 16. sz. Wenckheim Béla báró) és a csabai Békés-megyei Közlönybe is.
Munkái:
1. Az 1873. évi cholera-járvány Békésmegyében. Békés-Gyula, 1873. (A tiszta jövedelem megyebeli cholera-árvák javára fordíttatik.)
2. A prostitutio kérdése. U. ott, 1880.
3. Gyula városi képviselőnek a gyulai képviselő-testület 1879. decz. 27. ülésében a prostitutio tárgyában tartott beszéde. U. ott, 1880.
4. A gyulai polgári iskolának hat osztályra leendő kiegészítése tárgyában. U. ott, 1885.
5. A vörheny népszerű ismertetése. U. ott, 1887.
6. A cholera népszerű ismertetése. U. ott, 1892.
Kéziratban: Les etranges suicide politique en France cz. munka fordítása, melyet 1862-ben a m. tudom. akadémiához küldött be.
Petrik Könyvészete.
Békésmegyei Közlöny 1894. 50., 53. sz. és gyászjelentés.