nevelő, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül 1764. aug. 25. Egerben (Hevesm.), hol tanulmányait befejezvén, 1781. okt. Bécsbe ment jogot hallgatni; 1785-ben Bánffy György gróf, a későbbi erdélyi kormányzó, három fia nevelését vette át, 1798-ig egyszersmind elnöke jegyzői s házi titkári hivatalát is viselte. Ekkor Pálffy József hívta meg Antal és Mikós fiai mellé; Ferencz király pedig az udvarhoz a magyar nyelv és irodalom tanítójának hívta meg, mely hivatalt Rajner főherczeg mellett nyolcz. Lajos főh. mellett öt és Ferdinánd koronaherczeg mellett szintén öt évig viselte. Jótékony hagyományaiért közelismerésben részesült; az egri kórházat és szegények intézetét általános örökösévé tette; 1814-15-ben a pöstyéni fürdőt használt beteg katonák számára 1140 ftot gyűjtött, az esztergomi székesegyházhoz 1000 frttal járult; 12,000 frt alapítványt tett az egri bölcseleti s jogtudományi hallgatók részére; a m. tudom. akadémia alaptőkéjéhez 1000 p. frtot adott, a Ludoviceum tőkéjét is gyarapította; a bécsi hittudományt hallgatók részére 1000 váltó frtot; 1821-ben az eperjesi görög egyesültek közkönyvtárát 1200 váltó s 5000 p. frt alapítványnyal létesítette. Érdemeiért ő felsége Ferencz király 1827. nov. 11. piros szalagos függő polgári arany emlékéremmel tüntette ki. A m. tudom. akadémia 1833. nov. tiszteleti taggá választatott. Minekutánna barátja Fogarasy János lembergi kanonok és bécsi görög egyesült lelkésznek oroszok számára írt magyar grammatikáját (1833) kidta, utolsó éveit Bécsben nyugalomban töltötte, hol 1834. ápr. 12. meghalt.
Arczképe részmetszet: Miklossy József festménye után Kovács Józseftől 1832-ben Bécsben.
M. Kurir 1832. I. 40. sz.
Jelenkor 1834. 32. sz.
Hazai s Külf. Tudósítások 1834. 32. sz.
M. Tudós-Társasági Névkönyv 1836. 77. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 134. l.