Kezdőlap

Kovács Ev. János,

kegyesrendi áldozó pap és tanár, K. János molnár és ácsmester és Palotás Nagy Julianna fia, szül. 1841. szept. 19. Kecskeméten (Pestm.); miután szülőhelyén a négy alsó gymnasiumi osztályt és az V., VI. Pesten elvégezte, 1860. szept. 18. Váczon a piarista rendbe lépett, hol az ujonczévét töltötte; 1861-62-ben Kecskeméten a VII. osztályt végezte; 1862-63-ban a gymnasium II. osztályának vezetése bizatott reá; ezalatt magánszorgalommal az érettségi vizsgát is letette, mire egy év mulva Nyitrára küldték a theologia tanulására; azonban félév mulva Szegedre ment helyettes tanárnak; innét Tatába került, hol 1865-67-ig tanított és letette a papi vizsgákat. 1867. aug. 17. miséspappá szenteltetett föl Váczon. 1867-től kezdve ismét Kecskeméten tanította többek közt a magyar irodalmat, mely tantárgyból és a latin nyelvből 1876-ban letette a tanári vizsgát és folytatta tanárkodását Sátoralja-Ujhelyben tíz évig és hatig a gymnasium igazgatója is volt. A 80-as években Budapesten és Váczon tanárkodott; innét újra Szegedre küldék tanárnak, hol jelenleg is működik.

Első költeménye K. J. jegy alatt a Pesti Hölgy-Divatlapban (1864) jelent meg, utóbb is írt e lapba verset és a Kath. Néplapba Árva Imre álnévvel (1867); a Szabad Egyházban (1871. öt költ.), a Kecskem. Lapokban (1872), a Kecskemétben (1873), a Kecskemét-Vidéki Közlönyben (1873), a M. Államban (1874-től, mintegy 35 költ.), a Zemplénben (1876 óta több költ. neve s Majzik K. név alatt) és sok költeménye jelent meg a Veszprémben, Veszprémi Közlönyben (Lévay Imre szerk. alatt, Turgenyev öt költ., azután Hulló csillagok cz. ford. gnomák 1891-ig), a Jász-Kunságban (1870-72. Csöndes álnév alatt is), a Kucserik-Albumban, a Dugonics-társaság I. Évkönyvében, a Váczi Közlönyben és rendje ünnepi kiadványaiban. Kelendi név alatt is írt költeményeket. Czikkei a Szegedben (1866. A halak mesterséges tenyésztése), a Hazánk és a Külföldben (1866. A réz elterjedése, Árva Imre névvel), a Jász-Kunságban (1870. Szaporodási különbség az állatországban), a Kecskeméti Lapokban (1872. A gombakedvelőknek), a Gazdasági Lapokban (1874. Az indigó gyártás ügyében), a M. Államban (1874. Egy lap irodalmunk történetéhez Katona Dénes irodalmi hagyományaiból, 1884. Szegedi Kilit Krisztus cz. művéről), a Figyelőben (1875. A szenvedő ige költőinknél) a Zemplénben (1867. A dal hatásáról, Barátszeri krónika, 1877. Szirmay Antal ismeretlen költeményei, 1878. Molnár Borbála verses levelezései, Kisfaludy Károly és IX. Pius, 1878. Vörösmarty a lélek halhatatlanságáról, 1879. Széphalmi nefelejtsek, 1880. A szinekről Vörösmarty Zalánfutásában, 1881. A nép szülője, Szózat a magyarosítás érdekében), a Függetlenségben (1880. Kossuth Lajos mint tanuló. A mit mi hirdetünk, 1886. Az élet delén, ford., Az egyedüli törvény Spielberg O. után), a Jász-Nagykun-Szolnokban (1883. Uti rajzok).

Munkái:

1. A testgyakorlat mint nevelési eszköz. Sátoralja-Ujhely, 1876.

2. Netti, a magyar zsidónő. U. ott, 1888.

3. Az ősök emléke. U. ott, 1880. (Kölönnyomat a sátoralja-ujhelyi Értesítőből.)

4. Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Bpest, 1887.

5. Tornászok indulója. Szögedi Endrétől zenésítve. Szeged, 1894.

6. Hálakoszorú. U. ott, 1896. (Költ.)

7. Szentelt emlék. U. ott, 1896. (Költ., dallama Szögedi Endrétől.)

8. Hymnus. A szegedi dalárda 25 éves jubileumára megzenésítette Szögedi E.

Szerkesztette a sátoralja-ujhelyi gymnasium értesítőit több évig; ezekben (1877. Petőfi és a szenvedő ige, az Egyetértésben is 171-174. sz., 1878., Vörösmarty M. Áldozatáról, 1881. Küzdés a népért, 1882. Apró vonások a magyar tanulók életéből.)

Kéziratban: Názáreti Jézus, költői beszélye, Cato verspárjai magyarítva, Horatius prózában és Szebnt Ágoston egy műve ford. Több dala van Szögedi Endre gyűjteményében megzenésítve.

Önéletrajzi adatok.