ev. ref. vallástanár, K. Mihály városi hivatalnok Székesfejérvárt és Takács Lidia fia, szül. 1870. máj. 15. Polgárdiban (Fehérm.); tanult a pápai ev. ref. collegiumban és a székesfejérvári r. kath. gymnasiumban; a theologiát a budapesti ev. ref. theol. akadémián 1887-1891-ig hallgatta; ugyanott nyet 1894-ben lelkészi oklevelet, miután előbb három és fél évig nevelősködött hg. Odescalchi Arturnál; 1896-98-ig a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. 1895 óta a budapesti ref. egyház egyik vallástanára. 1898-ban mint magyarországi ev. ref. ifjúsági egyesületek egyik küldötte részt vett a keresztyén ifjúsági egyesületek bázeli világkongresszusán.
Czikkei a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1895. Belmissiói intézmények a franczia protestánsoknál, Lord Shaftesbury élete, A franczia protestáns bibliatársaságok, 1896. Spanyol ref. lelkész Budapesten, Jézus Krisztus Istennek egyszülött fia), a Kis Tükörben (1896. Wycliffe élete, Husz János élete, Luther élete, Zwingli élete, 1897. A valdensesesek története, A franczia reformáció történetéből, Az angol protestáns egyház első éveiből), a Hajnalban (1897. Az ausztráliai missió).
Munkája: Watlon, Angyalka karáncsonya, Elbeszélés, angolból ford. Bpest, 1896.
Szerkeszti az Örömhir cz. keresztény havi lapot 1896 óta Budapesten.
Öcscsének Kováts Lászlónek szives közlése.