Kovács Ödön (székely-keresztúri),
theologiai doktor, ev. ref. theologiai tanár, K. Albert tanár és író testvéröcscse, szül. 1844. február 4. Mezőbándon; gymnasiumot, valamint a theol. előkészítő s a jogi tanfolyamot 1863-ban Marosvásárhelyt, a theologiát 1865-ben Nagy-Enyeden végezte. Miután egy évet kollegiumi köztanítóságban töltött, külföldre ment és 1866. őszén az utrechti, 1868. okt. 15. pedig a leidai egyetem hallgatója lett, mely 1869. máj. 31. theologiai doktorrá avatta. Még ez évben elfoglalta Nagy-Enyeden az akkor felállított akadémiai negyedik theologiai tanszéket; dogmatikát és vallásbölcseletet tanított, kezdetben egy ideig a keleti nyelveket is. A magyar ref. egyház theologiai oktatásának magasabb szinvonalra emelésében jelentékeny tényező volt. Tagja volt az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsának, a debreczeni 1881. zsinatnak és tagja szinte haláláig az egyetemes conventnek is. Nevezetes szerepe volt a magyarországi protestáns egyletben. Az egyházkerületi ellenzékhez tartozott és a Nagy Péter halálával, ennek ő volt a püspök-jelöltje s így Szász Domokosnak hatalmas ellenfele. A mikor pedig Szász Domokos püspök az enyedi theologiai akadémiát Kolozsvárra, az egyetem mellé akarta vinni, megint csak K.-ot találta szemben e tervével. Meghalt 1895. máj. 16. Nagyenyeden.
Czikkei a Prot. Eyh. és Isk. Lapban (1868. A bibliai tanulmány Hollandban, A vallástudomány az egyetemen, 1876., 1885., 1889. Keresztes József irodalmi hagyatékéról, 1890. sat.), a Prot. Tudom. Szemlében (1871. A theologia és az új világnézet, A theologia és vallástudomány, A vallástudomány, A vallástudomány története és részei), az Egyházi Reformban (1872. Jézus vallásának szellemi jelentősége), az Erdélyi Prot. Közlönyben (1872. A lelkészi esküminta, 4 czikk), az Egyházi Szemlében (1875. A lelkészképzés kérdéséhez), a nagyenyedi Egyházi és Iskolai Szemlében (A dogmáról, Van-e a ref. egyházban egyházi tan?, A csudáról, Lehet-e a nép vallása a művelteké is? Krisztus halála és az úrvacsora, A theol. tanárok tanszabadsága, 1877-78. Hogyan és miről prédikáljunk? 15 czikk, és kisebb czikkek), Tájékozás az újabb theologia körében, Budapest, 1879. cz. műben (A legújabb hittani rendszerek), a Bethlen főtanoda Értesítőiben (1883. A tanévet bezáró beszéd sat. évf.), a nagyenyedi Közérdekben (1886. 30. sz. Lőte Lajos tanár emléke).
Munkái:
1. Het protestantisme in Hongarije gedurende de laatste twintig Jaren. Leiden 1869. (Doktori dissertatio. Ism. Egyházi Reorm 1875.)
2. A theologia helyzete az egyetemen. Pest, 1871.
3. Az egy szükséges. U. ott, 1872. (Prédikáczió.)
3. Egy teljes theologiai akadémia terve. Bpest, 1875.
5. A vallásbölcsészet kézikönyve. U. ott, 1877-78. Két kötet. (Prot. Theolog, Könyvtár. Ism. Budap. Szemle 1877., Prot. Egyh. Iskolai Lap 1877-78., Egyházi és Isk. Szemle 1877-1878.)
6. A keresztyén egyház a IV., V., VI. századokban. Ford. Kereszturi Sándor (álnévvel). Ugyanott, 1880.
7. Tájékozás az újabb theologia körében. Ugyanott, 1880. (Protest. Theol. Könyvtár XII. Irták a hittudományi részt Keresztes József, a hittani részt K., az erkölcstani részt Bartók György.) Baur Ferdinand Christian után ford. U. ott, 1883.
9. Emlékbeszéd Nagy Péter emlékköve leleplezésekor. U. ott, 1887.
Dömény József, Emlékkönyv, Székesfehérvár, 1882.
U. M. Athenás 237. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Makkai-Nagy-Bartók, Emlékkönyv K. tanárságának 25 éves ünnepélye alkalmából 1894.
M. Estilap 1895. 112. sz.
Közérdek 1895. 21. sz. arczk.
Nemzeti Iskola 1895. 21. sz.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 288. l.
Prot. Képes Naptár 1897. arczk. és gyászjelentés.