tanítóképzőintézeti tanár, K. Albert 48-as honvéd százados, Máramaros-Sziget polgármestere és berzéki Paulikovics Ottilia fia, előbbinek unokabátyja, szül. 1855. máj. 28. Máramaros-Szigeten; ugyanott végezte a gymnasiumot; a bölcseletet a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban a sárospataki tanítóképző segéd-, majd rendes tanára lett; innét, saját kérésére, Máramaros-Szigetre helyeztetett át. Városi képviselő és megyebizottsági tag. Szervezte a 80-as évek végén az alsófokú kereskedelmi iskolát, melynek azóta igazgatótanára. Az 1895. szeptember 23. engedélyezett női kereskedelmi tanfolyam igazgatója.
Állandó czikkírója a Máramarosnak (1876. 17-20. sz. Toldy Ferencz felett emlékbeszéd) és a Máramarosi Lapoknak; tanügyi rovatvezetője volt a Zemlénnek (1878-82), munkatársa a Népnevelők Lapjának 1876-80.) és a m.-szigeti Nevelésnek (1878. Egy szó a tanügy érdekében, A képezdék reformjának kérdéséhez, A háziipar-oktatás képezdéinkben, Egy szükséges jó megemlítése), majd a Máramarosi Tanügynek (1885-1887. Ifjusági iratok és gyermekolvasmányok.)
Munkái:
1. Máramarosmegye földrajza a népiskolák III. osztálya számára. M.-Sziget, 1886.
2. Az 1893-94. iskolai év végén M.-Szigeten szervezett hat heti magyar nyelvi póttanfolyam Értesítője. U. ott, 1894.
3. Huszonöt év a m.-szigeti m. kir. állami tanítóképző-intézet történetéből és az 1894-1895. Értesítő. U. ott, 1896. (A tanári kar kőzreműködésével.)
Jegyei: K.-n, K. Z., K-y.
Néptanítók Lapja 1888. 366. l.
Bokényi Dániel, Máramaros vármegye tanügyének multja és jelene 92., 125., 126. l. és A máramaros-szigeti Erzsébet kisdedóvó-egyesület és intézet története 1841-1896. 84. l.