ág. ev. lyceumi tanár, született 1782. márcz. 4. Turopolán (Nógrádm.), hol atyja ág. ev. lelkész volt, ki azonban már 1783-ban Modorba (Pozsonym.) választatott meg lelkésznek és később superintendensnek. K.-M. 11 éves korában a magyar nyelv megtanulás végett Győrbe került, hol Stelczer és Kis János, a későbbi superintendens, voltak tanárai; két évi itt tartózkodás után visszkerült Modorba, hol a humaniorákat végezte. 1799-ben a pozsonyi ev. lyceumba ment, hol Fábrytól philosophiát, Sabeltól és Bilnitzától mathematikát és Stanislaidestől történelmet és theologiát tanult. Ez időben élt Pozsonyban Lumnitzer István híres orvos és füvész, ki a lyceum tanuló ifjúságával gyakran tett füvészi kirándulásokat. E kirándulásokban K.-M. is mindig részt vett és a jelen mester útmutatásai s magyarázatai megkedveltették vele a természettudományokat. 1803-ban Bécsbe ment, hol kivált a természettudományokat hallgatta két évig. 1805-ben Göttingában Planktól, Staudliantól és Eichhorntól theologiát, Thibaudtól mathematikát, Heyne- és Nitscherlichtől philologiát, Meyertől physikát, Hardingtól csillagászatot, Blumenbachtól természetrajzot, Herbarttól és Buttertól philosophiát hallgatott és a szünidőkben meglátogatta Németország nevezetesebb városait. 1807-ben visszatért a hazába és a modori gymnasiumhoz választatott meg tanárnak és igazgatónak, hol tíz évig nagy sikerrel működött. 1817-ben a pozsonyi lyceumhoz a Fábry István halála után újonnan szervezett mennyiségtan-természetrajzi tanszékre választották meg; a physikán és mathematikán kívül tanított még (latin nyelven) természetrajzot, egyetemes történelmet, héber nyelvet és földrajzot. A tanuló ifjúság rendkívül szerette s figyelemmel hallgatta. Az estvéli órákban olykor a lakása mellett elterülő ó temetőbe rendelte tanítványait, hol messzelátókon mutatta s magyarázta nekik a csillagokat, máskor ismét mértani gyakorlatokat végzett velök a vidéken és a város többi részeiben; tavaszszal és nyáron füvészi kirándulásokra vitte őket. Alapját vetette a lyceumi természettani gyűjteménynek, mely még most is bir több általa készített természettani eszközzel. 1823-ban részt vett azon műveletekben, melyekkel Buda s München között a földrajzi hosszúságot megállapították. Litrow bécsi csillagász felszólítására ez alkalommal K.-M. Pozsony földrajzi hosszúságát határozta meg. A lyceum multjára vonatkozó adatok összegyűjtésében is nagy szorgalmat fejtett ki. Meghalt 1845. júl. 19. Pozsonyban.
Munkái:
1. Programma de latitudine et longitudine geographica, nec non de altitudine supra mare internum l. r. urbe Modrensis breviter desserens. Posonii, 1810. (Ism. Annalen. Wien III. 327. l.)
2. Programma, quo omnes scholarum et literarum patronos pro examine aestivo in gymnasio... U. ott, 1881.
3. Tabulae altitudinum barometriae mensurandarum. U. ott, 1819.
4. Compendium matheseos purae in usus auditorum suorum classis philosophicae conscripit... Ugyanott, 1822. Négy tábla rajzzal. (U. ott, 1823., 1832. 2. kiadás 1835., 3. k. 1840. Öt tábla rajzzal, u. ott.)
5. Compendium physicae quod in usus auditorum suorum classis philosophicae conscripsit... U. ott, 1823. Két tábla rajz, melyeket a szerző maga rajzolt és metszett rézbe. (2. kiadás 1832., 3. k. 1834. Három tábla rajz., 4. újra átdolg. kiadás 1842. u. ott.)
6. Oeconomiae ruralis compendium, quod in usus auditorum suorum conscripsit. Ugyanott, 1843.
Kőnyom. arczképei: rajz. E. Lichtenstern nyom. Pozsonyban 1843., nyom. Rohn és Grund, Pest, 1865. (Pozsony és Környéke cz. munkában.)
Allg. Literatur Zeitung, Halle & Leipzig, 1818. I. 359. l.
Iris 1825. 7., 16. sz. (Rumy).
Hormayr, Archiv 1828. 111. l.
Osterr-National Encyclopaedie. Wien, 1835. III. 265. l.
Das Vaterland 1844. 19. sz.
Pannonia 1845. 85., 86. sz.
Pozsony és környéke. Pozsony, 1865. 237. l. köny. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. 653. l.