Kezdőlap

Kozma Ferencz Xaver,

bölcseleti doktor, Jézus-társasági, majd világi pap, szül. 1728. okt. 18. Nagy-Magyaron (Pozsonym.); 1744-ben lépett a rendbe; próbaévei kitöltése után és tanulmányainak végzése közben tanított Fejérvárott, Esztergomban (1751-1752), Gyöngyösön, Győrött és Pozsonyban, a nagyszombati convictust három évig igazgatta s ugyanott 1762-ben a bölcseletet és egyházjogot tanította; azután Győrött szintén a bölcseletet adta elő. Magyar egyházi szónok volt Nagyszombatban és Budán; végre Kassán a canonjog tanára, utóbb Cziráky Antal gróf nevelője. A rend feloszlatása (1773) után az esztergomi főegyházmegye papja lett. Meghalt 1806. nov. 29. Lovasberényben.

Munkái:

1. Panegyricus D. Francisco Xav. Tyrnaviae, 1750 (és 1775).

2. Jekoniás. Szomorú szabású víg kimenetelű játék (öt felv.), mellyet egy némely Jesus társaságbéli tanító-mester szerzet, és előállatott. Győr, (1754. Névtelenül.)

3. Dicsőült szent István első apostoli magyar királyunknak ép romlatlan szent jobbja, melyet minekelőtte Mária Theresia felséges és apostoli királyné asszonyunk kegyelmes parancsolattya, s rendelése szerint a budai főplébánia, és Jézus társasága templomából az udvari templomba Szent Jakab havának 21. napján által-vitetődnék, hálaadó dicsérő beszéddel hirdetett. Buda, 1771.

Sándor István, M. Könyvesház. Győr, 1803. 134. l.

Katona, Historia Critica XLI. 606. l.

Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881.

Fejér, Historia Academiae, Budae, 1835. 84. l.

Stoeger, Scriptores 195. l.

Necrologium Striogioniense. Strigonii, 1889. 81. l.

Petrik Bibliogr. II. 274., 477. l.