evang. reform. tanító, K. László falusi jegyző és Kerekes Zsófia fia, szül. 1834. július 8. Nagy-Géresen (Zemplénm.); Sárospatakon kezdte tanulását, melyet azonban a szabadságharcz kitörésekor félbe kellett hagyia. Atyja mint honvéd-főhadnagy a szabadságért ment küzdeni, fia pedig azalatt atyja helyett a jegyzői tisztet teljesítette Czigándon. A szabadságharcz után atyja hivatalát vesztvén, az egész család nyomorba jutott. K. folytatta tanulmányait, de a nélkülözést tovább nem állhatva, segédtanító lett Balogon (Győrmegye), hová az intézetből gyalog tette meg az utat. Tanítóskodott még Zsipen, Gömör-Szent-Kóroson, Mártonfalván, Sátoriban és Feleden. 1869 óta nagy-szalontai (Biharm.) leánytanító.
Czikkei a Néptanítók Könyvében (1860. A tanítók anyagi állásáról, A gömöri ref. tanítói társulat mult és jelen életéből), a Nép Ujságban (1860. Szatmári Mihály élet- és jellemrajza), a Néptanítók Lapjában (1868. Micsoda kellékek kivántatnak egy néptanítóban, A gömörmegyei helv. hitv. népiskolák állásáról, A gömöri h. h. tanítói testület gyűlése).
Fia: K. Kálmán szül. 1856. máj. 15. Mártonfalván Gömörm.), 1891. óta néptanító Mező-Túron, költeményt írt a Vidékiek Albumába (Kassa, 1896.)
Vaday József, Magyar Tanférfiak Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyomatú arczk.