ev. ref. lelkész, szül. 1756-ban Atyán (Szatmárm.); Debreczenben tanult, hol 1778. ápr. 30. lépett a felső osztályba, mire külföldi akadémiákra ment; onnét visszatérve egy ideig a pozsonyi M. Hirmondónak is munkatársa volt. 1784-86-ig beregszászi iskolai rektor és káplán volt; 1786. júl 18. ordináltatott kászoni papnak. Ekkor a szatmári egyházmegyébe ment át Nagyarra, de gyülekezetével a buza fizetése miatt meghasonlásba esvén, visszament ismét Beregbe és beregszászi pap volt 1792-96-ig; 1796-ban egyházi tanácsbiró és deberczeni lelkész lett. 1797-ig; ekkor ment Munkácsra papnak. A felkelő sereg papjául rendeltetett a beregi egyházmegye részéről. Meghalt 1802. máj. 29. Munkácson, vérömlésben.
Munkái:
1. Szükségben segítő könyv, vagyis haszonnal gyönyörködtető hiteles történeteken és jeles példákon épült tanítások, mint kelljen az embernek élete mindennemű környülállásaiban magát viselni, hogy sorsával megelégedetten élhessen, és ennél fogva szerencsés és boldog lehessen; gazdaságát a legjobb karba helyeztethesse, és minden váratlan esetekben mind magán, mind embertársain segíthessen. Német nyelvből fordította és Magyarországra alkalmaztatta. Pest, 1790. (Becker Rudolf Zakariás, Nothund Hülfsbüchlein fordítása, 2. kiadása. Bécs, 1792. 3. k. Pest, 1822. Ism. Kiss Áron, A m. népiskolai tanítás története, Budapest, 1881. 284. I.)
2. Az urnak szent asztalához készítő hat héti penitentziális könyörgések, melyeket rész szerént a tudósoknak kézirásaikból öszve szedegetett, rész szerént maga irt és kiadott. Vácz, 1800.
Zeitschrift von und für Ungern 1802. I. 135. l.
Allg. Literatur-Zeitung 1802. 81. sz. Intelligenzblatt.
Néptanitók Lapja 1877. 2. sz.
Kiss Kálmán, A szatmári reform. egyházmegye története. Kecskemét, 1878. 629. I.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1880. 10., 12. sz.
Lenotzky Tivadar, Beregvármegye Monographiája. Ungvár, 1881. II. 144. I.
Uj M. Athenás 240, I.
Petrik Bibliogr. II. 480., III. 569. I.