kir. tanácsos és tanfelügyelő, szül. 1831. nov. 14. mások szerint 1830. decz. 13.) Mura-Petróczon (Vasm.) szegény szülőktől, úgy hogy csak az ottani kath. lelkész gyámolításával látogathatta iskoláit; a gymnasiumot Kőszegen, a bölcseleti osztályokat Szombathelyt végezte (hol rövid ideig kispapnak ment, de a papi pályát ott hagyta és tanárnak készült). 1848-49-ben mint honvéd-tüzér részt vett a szabadságharczban. Világos után bujdosott és falusi tanító volt Győrmegyében. Később, sanyarú viszonyok között bár, folytatta tanulmányait; 1850-ben a jogi, majd az orvosi pályán próbált jövőt alapítani; azonban, mert természete a boncztani gyakorlatokat nem bírta, ezt is félbehagyta s az irodalommal foglalkozott. A Budapesti Viszhangnak volt harmadfél hónapig, majd a Magyar Néplapnak lett segédszerkesztője; közben a M. Sajtónál is nyert alkalmazást. 1857-től 1861-ig Székesfejérvárott volt gymnasiumi tanár. 1861-ben ugyanott városi főjegyzővé választották. 1862. szept. 3. átvette az aradi Alföld politikai Lap szerkesztését, melyet (1863. ápr. 1-től 1865. decz. 29-ig Arad czímmel) 1867. szept. 29-ig szerkesztett. Ekkor a vallás és közoktatási miniszterumhoz forgalmazóvá neveztetett ki s 1868. febr. 8-tól 1870. ápr. 14-ig a hivatalos Néptanítók Lapját szerkesztette. 1869-ben Esztergom, Komárom és Győr megyék kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki; azonban a sok munka aláásta egészségét és 1870. ápr. 19. meghalt Budán 38. évében.
Czikkei a Családi Lapokban (1854. Elmélkedés az élet fölött, 1855. Népisme átalán, Égalji különféleségek, Éjszak, Éjszaki utazások), a Nagy Világ Képekben (1855. Eszkimó és hazája, három rajzzal, A természettudományok feladata. A természettudományok erkölcsi hatása, A föld mint világtest, 11 ábrával, A górcső, 10 ábrával, A felhők, 5 ábrával), Vahot Imre Nagy Képes Naptárában (1856. Az idő felosztás és naptár ismertetése, Klárisok, Chinai mandarinok, 1857. A vulkánokról, 4 rajzzal), a M. Néplapban (1857. Hogyan kell a dér ellen magunkat biztosítani? Székesfehérvár nov. 10., Hazai mozgalmak), Napkeletben (1857. Vonások a szív életéből, Pár szó a hölgy hívatásáról, Szerelem hite, 1858. A család, A szivélet közállapota, Humboldt leveleiből, 1859. Az élet belértéke. A gyöngy, 1860. A honleány hivatása), a Nővilágban (1857. A konyha tüze, Szerb legendák, A kanári madárról. A galambról), Mátyás diák Könyvesházában (1857. Hogyan eredt ez a nagy világ? két rajzzal, Jó gazda és jó gazdasszony, Hogyan támadt ez a mi földünk? 3 rajzzal, Rend a gazdálkodásban, Hulló csillagok és lebkövek, Niagara-zuhatag) a Győri Közlönyben (1860. 2. sz. Székes-Fehérvár), Idők Tanujában (1860. 264-67. sz. Tanügyi reformok Magyarországban, különösen gymnasiumokra vonatkozólag), Emich nagy képes Naptárában (1860-61. Közhasznú házi orvos. Életrend), a Néptanítók Lapjában (1868. Az iskola s az élet, A hazai tanítók helyzetéről, A népnevelési egyletekről, Tanítói egyletek, A népiskolai tananyagról, A népiskolai törvényjavaslatról, Az oktatás tartós sikere, Műveltségi állapotaink s a tanítási rendszer, Mit kell az iskolának tennie, hogy az ifjuság önállóságát és tetterejét emelje?, Svájcz népiskolaügye, A gothai tanítóképezde, A népoktatásról, A fűtésről, Népnevelési szövetség, Az angol népnevelési állapotok s tanítási rendszerek, Felsőbb leányiskolák Poroszországban, A testi büntetésről az iskolában, Földmívelési továbbképző intézetek Poroszországban, Állandó tanszerkiállítás Lipcsében, A több osztályú iskolák egységes szervezéséről, A szászországi iskolaügyhöz, 1869. A méhek élete, Közoktatásunk uj korszaka, Vázlatok az 1867. párisi műkiállításról, A legalsó osztályokban lehetőleg a legrégibb s legtapasztaltabb tanítóknak kellene tanítaniok, Tanszerek beszerzéséről, A leczketerv szükségessége az elemi oktatásnál, Irálygyakorlatok a népiskolában, Miként fejlődik az állati élet?, A hazai elem jelentősége és fontossága az oktatásban, Lecke-föladás, A népiskolák tanszervezéséről, A nemzeti remekírók és a népmívelődés, Népiskolai muzeumok, A természettanból, Beszéde, melylyel Komáromvármegye tankerületi iskolai tanácsát megnyitotta, Az iskolai rend egyes részleteiről, A népiskolai törvény életbeléptetése, A polgári jogok és kötelességek ismertetése és könyvismertetések); a Népiskolai Könyvtárban (1868. II. Az eső, A földről), a Családi Körben (1870. Jellemvonások az északamerikai indiánok családi életéből).
Munkái:
1. Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak melyek közt földünk elenyészhetnék vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Kiadja Vahot Imre. Pest, 1857.
2. A természetrajz elemei. Elemi tanodák s leánynövendékek számára. I. rész. Állattan. U. ott, 1857.
3. A jó magyar gazdasszony könyve. Kézikönyv a házijólét és kényelem terjesztésére. Bernelt, Lőbe s mások után a tudomány mostani kifejléséhez s a jelenkor kivánalmaihoz megfelelőleg kidolgozta. Kiadja Vahot Imre. U. ott, 1858. (Két kiadás és U. ott, 1863.)
4. Az uj pénzről. Székesfejérvár (1858).
5. Kis világtörténet a magyar irodalomtörténet rövid vázlatával. Kutner után. Pest, 1858. (2. kiadás. U. ott, 1867.)
6. Magyarország, Horvát-, Tót- és Dalmátország iskolai földrajza. Kutner Sándortól. U. ott, 1858.
7. Tanügyi reformok. U. ott, 1860.
8. A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata főgymnasiumok és reáliskolák számára. U. ott, 1861. (Ism. Sárospataki Füzetek 1863. 847. 1. 2. kiadás 1865., 3. jav. és bőv. k. Bpest, 1874. 4. bőv. k. átdolg. Boros Gábor 1884. U. ott.)
9. A gymnasium és reáltanoda. Kiadja Lonkay Antal. Pest, 1861.
10. Gyakorlati közönséges irálytan, tekintettel a levélirásra és a közéletben előforduló polgári ügyiratokra. U. ott, 1863. (2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1871., 3. k. Bpest, 1873. 4. bőv. és jav. kiadás, átdolg. Gyulay Béla 1885. U. ott, 5. bővített és javított kiadás, a polgári s felső népiskolák és felsőbb leányiskolák használatára, átdolgozta Gyulay Béla. U. ott, 1885., 8. jav. kiadás 1893., 9. k. 1895. 10. k. 1897. u. ott.)
11. Magyarország története tekintettel a műveltség kifejlésére s a népéletre. Felső gymnasiumi osztályok számára. Pest, 1863-64. két füzet (Bpest, 1880.)
12. Nemzeti Kincsszekrény. Jelesebb íróink gondolat gyöngyeiből összeválogatva. U. ott, 1863. (Bpest, 1882.)
13. Magyar szavaló. Jelesebb íróink műveiből összeállította. Pest. 1863. Két kötet. (3. kiadás. Bpest, 1876., 1883.)
14. A szív életéből. Arad, 1867.
15. Irálypéldák és feladványok tára. Segédkönyv a magyar nyelvtani előadásoknál. Pest, 1868.
16. Az iskola társadalmi jelentőségében. Reformeszmék nem csupán tanítók, hanem nemzetünk haladásának minden igaz barátja számára. U. ott, 1868.
17. A tanító az iskolában. (Paedagogiai tanulmányok.) Rövid utmutató arra, miként lehet a népiskolában jó fegyelmet tartani s helyesen oktatni. U. ott, 1869. (Ism. Néptanítók Lapja 1868. 700. I. 2. kiadás 1871., 3. k. Bpest, 1875.)
18. A népiskolai törvény életbeléptetésének fontosabb tárgyairól. Pest, 1870.
19. A polgári jogok és kötelességek A magyar alkotmány, valamint a közigazgatás és igazságszolgáltatás főbb tárgyainak ismertetése. U. ott, 1870. (A nép- és polgári iskolák számára 5. Mayer Miksától ujonnan átdolg. kiadás. Bpest, 1882. Ism. Néptanítók Lapja 1870. Németre ford. Schwicker J. H. 2. kiadás. U. ott, 1872.)
Humboldt Vilmos egy barátnéjához írt levelei cz. fordításának kéziratát Müller Gyula kiadónak 1858. elején kézhez szolgáltatta; a munka megjelenéséről azonban nincsen tudomásom.
Levelei Székesfehérvár, 1857. nov. 5. 1858. márcz. 11. és ápr. 11. gyűjteményemben vannak.
Danielik, M. Irók II. 159. l.
Vasmegyei Naptár 1865. l.
Néptantók Lapja 1869. 276., 1870. 207., 221. l.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve. Bpest, 1880. 251., 252. U. ott, 1881. 194., 208., 209., 269., 409., 420. lap
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 26. l.
Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 194. I.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1887., 1890-92., 1894., 1897.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasvármegye. Bpest, 1898. 343. l. (Magyarország vármegyéi és várai) és gyászjelentés.