tiszteletbeli doktor, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1844. április 20. Pesten, hol atyja Hajduska, akkor kereskedő volt, de később mint gazda Békésmegyében telepedett le s itt vagyonilag tönkre ment. K. hat éves korában elveszíté anyját és atyja őt sógorához, Pollák Henrik fővárosi orvoshoz felhozta, ki aztán nevelte s a gymnasiumból az első magyar általános biztosító társasághoz adta hivatalnoknak, hol Ulmann Károly a fiút pártfogásába vette; egyszersmind rendkívüli hallgatóként Kautz és Konek statisztikai előadásait is látogatta az egyetemen. A Pesti Naplóba írt czikkei Gorove István kereskedelmi miniszter figyelmét magára vonták és 1867-ben az Országos statisztikai tanács tagjává nevezte ki, Kemény Zsigmond báró pedig a Pesti Napló nemzetgazdasági rovatának vezetésével bíza meg. 1869-ben Hajduska családi nevét Kőrösire változtatta. Midőn 1870-ben Márkus István, Toldy István, Dóczi Lajos, Rákosi Jenő, Kaas Ivor báró sat. megváltak a Pesti Naplótól, K. is velök tartott és megállapították a Reform czímű nagy politikai napilapot. A 60-as évek végén fennállott nagyhírű kávéforrásbeli asztaltársaságnak is tagja volt. 1870-ben Pest városa külön statisztikai hivatal felállítását tervezte s az igazgatói állásra, Kautz és Konek ajánlására, a főváros törvényhatósága Kőrösit választotta meg. Hogy hivatalának sikeresen megfelelhessen, előbb beutazta Franczia- és Németországot és midőn visszatért, hozzálátott a szervezéshez. Mindjárt hivataloskodásának kezdetén reá hárult az 1870. népszámlálás. Ezen munkája utóbb több külföldi állam eljárásának szolgált mintául. 1879. máj. 22. a m. tud. akadémia levelező tagjai közé választotta; később a Ferencz József-rend, az orosz sz. Anna-rend és a belga Lipót-rend lovagja lett, az országos statisztikai tanács tagja, a párisi Société de Statistique, a manchesteri Statistical Society levelező tagja, a nisny-nowgorodi kormányzóság statisztikai bizottságának kültagja, a párisi Société de médecine publique s a Société d'higiène, a brüsszeli Société royale d'igiènie kültagja, a budapesti, s aradi iparkamarák levelező tagja, a budapest-lipótvárosi iskola szék tagja s a berlini magyar egylet tiszteletbeli tagja lett. A főváros egészségügyének javulásában és haladásában nagy érdeme van; az ő indítványára határozta el a főváros 1886-ban a járvány-kórház fölállítását, ő tőle ered a járvány prophylaxis, a bejelentés és elkülönítés kényszere és a desinficiensek alkalmazása. A statisztikai s a később helyükbe lépett demographiai kongressusokon kifejtett munkássága folytán a nemzetközi gyülekezetek állandó bizottságába, később meg a demographiai congressusok elnökségébe választották be. A saját szakmájához tartozó cogressusokon kívül még több nemzetközi gyülekezet is emlékiratok kidolgozásával bízta meg, így az 1881. brüsszeli közoktatásügyi congressus, az 1882. berlini közegészségügyi kiállítás, az 1887. washingtoni nemzetközi congressus, a londoni statisztikai társulat sat. Több ízben megfordulván Hontmegyében, felköltötték figyelmét az eltótosodás sajnos jelenségei s ezeket különös tanulmány tárgyává tette. 1880-ban ezerforintos alapítványt tett oly tanítók jutalmazására, kik az eltótosodott falvakban a magyarosodás ügyét elősegítik. 1890-ben a berlini nemzetközi congressuson a himlőoltás statisztikájáról érkezett. Különösen sokat foglalkozott a lakáskérdéssel és halálozással, az elsővel kapcsolatban Budapesten nagy mozgalmat indított meg a munkáslakások építése érdekében és a fővárosi telkek könnyelmű elajándékozása ellen; nagy része volt a kereskedelem emelésére összehívott enquęte működésében, a kereskedelmi szakosztály felállításában és a közraktárak megteremtésében. Nagy elismerést arattak módszeres dolgozatai is, melyek közül a relativ intensitás elméletéről és az indexszámításról szólók általánosan el vannak ismerve. K. több évig volt a m. t. akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottságnál jegyző s a Nemzetgazdasági írók tárát és a Megyei monographiákat szerkesztette. Az említett kitüntetéseken kívül a bajor Mihály-, a württembergi Frigyes-, a szász Albert-rend lovagja, a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktora, egyetemi magántanár, az Institut international de Statisque tagja, a belgiumi Commission Centrale de Statistique kültagja, a philadelphiai orvosi egyetem tagja, a londoni statisztikai társaság, a svájczi (Bern) és az észak-emerikai (Boston) statisztikai társulatok, az orosz közegészségügyi társulat és a finnországi közegészségügyi egyesület, a felvidék magyar közművelődési egyesület igazgató-választmányi tagja, az országos magyar közgazdasági társulat osztályelnöke, a budapesti királyi orvosegyesület, a bordeauxi Société d'hygiène, a montréali Société d'hygiène de la province de Quebeque (Canada), a párisi Société de l'hygiène de l'enfance és Association pour les logements à bon marché levelező tagja, a British Economical Association tagja s a szentpétervári oktatási múzeum beltagja.
Czikkei a Pesti Naplóban (1688. 52. sz. esti k. Az ingatlanok állami tűzbiztosítása ellen, 270. A munkaerő kalamitás nemzetgazdasági oka, 1869. 56. sz. A részvénytársulati engedményezési rendszer ellen, 94. Utainkról és csatornáinkról, 228., 229. A bankszabadságról, 251., 263. A pénzkrizisről, 269., 271. Az állami számvevőszék és annak függetlensége érdekében); a Reformban (1870. 4. 48. sz. Iparvállalatainkról, 59. A részvényesek közgyűlési szavazatjogáról, 150. Az állami tűzbiztosításról, 126., 156., 181. A vámház és két híd helytelen építéséről, 274. Gabonakivitelünk fenyegető csökkenése); a Deutsche Vierteljahrsschrift für öffentl. Gesundheitspflegeben (1872. Die Organisation der Mortalitäts-Statistik in Pest); a M. Tanügyben (III. 1873. Pest-város tanköteles gyermekei); a Pestvárosi statisztikai Évkönyvben (1873. Pestváros évenkinti népessége 1813-tól 1875-ig, az anyakönyvi följegyzések alapján összeállítva, Legelső összeirása a bpesti tanköteles gyermekeknek és évenkinti folytatása a Fővárosi statisztikai füzetekben, A nemzeti szinház állapota 1871-72-ben, folytatása a Statisztikai füz., Az 1857. népszámlálás újbóli földolgozásának eredménye); a Pester Med. Chir. Presseben (1873. Plan einer Mortalitätsstatistik), a Természettudományi Közlönyben (1874. Pestváros halálozási viszonyai 1870-73-ban), a Földmívelési Érdekeinkben (1874. A pesti gabonakereskedés hanyatlása), a Magy. tudom. akadémia Értesítőjében (1874. Az emberi élettartam és halandóság kiszámítása), a Zeitschrift des k. preussischen Stat. Bureausban (1874. Über die Einrichtung communalstatistischer Bureaus. 1876. Über die Berechnung des durchschnittlichen Lebensalters); a Fővárosi statisztikai Havi Füzetekben (1875. 22. Tanulmány a fővárosi lakbérekről, 28. Anthropologiai adatok a budapesti iskolás gyermekekről, 1876. 27. A budapesti 1876. népösszeirás eredményei, 1877. 53. Budapest főváros épületei és lakviszonyai, 1879. 76. fővárosi népszámlálás tervezete, 1880. 80. Észrevételek és javaslatok az iskolalátogatási arány helyesebb kiszámítása tárgyában, 81. A hőmérsék és légnedvesség befolyása a himlő, croup és diptheritis föllépésére Budapesten, átdolgozva az Orvosi Hetilapban is, 1886. 154. Szegényügyi statisztika tervezete, 180. Véleményes jelentés a fővárosi tűzbiztosító-intézet felállítása ügyében, 183. Véleményes jelentés a közigazgatási kerületek új beosztása iránt, Véleményes jelentés a X. kerületnek önálló választó kerületté alakulása ügyében, 1888. 187. Ujítások az öngyilkosságok és erőszakos halálesetek megfigyelése körül, 1889. 189., 190. Az élelmi czikkek drágulása a kicsinyben eladás által, 1890. 199. 200. A fővárosi születési statisztika ujjáalakítása, 1897. 273. Európai nagy városok gyarapodása a XIX. században); a Neue freie Presseben (1876. Über die Bedeutung des Sterblichkeits-Coefficienten in Gross-Städten); a Nemzetgazdasági Szemlében (1877. Statisztikai irodalmi szemle, Statisztikai adatok Dalmát-, Szlavon- és Horvátországról, 1878. Észrevételek a halandósági statisztikához, 1885. Európai nagyvárosok háztartása, 1887. A statisztika statisztikája, adalékok a demographia fejlődésének történetéhez); az Annales de Demographieban (1877. De l'influence de l'habaitation sur les causes des décès, et sur la durée de la vie, 1879. Idées sur le but et le rôle des bureaux communaux de Statistique, emlékirat, megjelent a congressusi munkálatokan is); az Orvosi Hetilapban (1879. 27. sz. Adalékok a járvány elleni prophylaxishoz); a Pester Llyodban 1879. három czikk a járvány prophylaxis behozatalára); a Finanz Archivban (1884. Der Haushalt euroäischer Grosstädte); a Wiener Med. Wochenschriftben (1886. 41., 42. sz. Zweite Antwort in Sachen der Berechnung der relativen Intensität, 1891. Zur Methode der Vaccinations-Statistik, Antwort von Dr. Kossman); a Közegészségügy és Törvényszéki Orvostanban (az Orvosi Hetilap melléklee 1887. 3. sz. A bécsi oltásellenes iskola és a himlőoltási statisztika); a bécsi hygieniai és demografiai congressus emlékirataiban (1887. Wegweise durch die jüngste Censusliteratur, Neue Beobachtungen über Einfluss der Schutzpockenimpfung auf Morbidität und Mortalität); az Arbeiten der Demographischen Section IV. Demographischer Congress. Wien, 1888. cz. munkában (Vorschlag einer einheitlichen Aufarbeitung communaler Volkszählungen); az Egészségben (1889. A fővárosi járványok és az óvószabályok közegészségi hatásai); a Wiener klinische Wochenschriftben (1890. Válasz dr. Pauly kritikájára); a Közegészségben (Orvosi Hetilap melléklete 1890. A szüretlen víz élvezésének befolyása a typhus terjedésére Budapesten); a londoni VII. nemzetközi közegészségi és demografiai congressus jelentésében (1890. Adress to his Royal Highness, the Prince of Wales, delivered in the Opening meeting of the VII. congress of Hygiene and Demography, On the influence of the age of parents on the vitality of their children); a Bpesti Szemlében (1891. Megyei monographiák, bevezetés a munkához, 1894. Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében); a Mayr-féle Allg. Statistisch. Archivban (1892. Wissenschaftliche Stellung und Grenzen der Demologie); a Conrad-féle Jahrbücher für Nationalöconomie und Statistikban (Über den Einfluss des elterlichen Alters auf die Lebenskraft der Kinder, VI. 1893. Über die Berechnung eines internationalen Sterblichkeitsmaasses. Alters-Index); a Pallas Nagy Lexikonában (IV. 1893. Bűnügyi statisztika); a Hontvármegyei Almanachban (1894. Eltótosodás Hontmegyében); a Philosophical Transactionsban (London, 1896. An estimate of the degrees of legitimate natality as derived from a table of natality); a M. Nyelvőrben (1896. Üzem); az Emlékkönyben Kálmán Mór 25 éves tanári munkásságának ünnepére (1897. Adalékok a két nem értelmi tehetségének jellemzéséhez.)
Munkái:
1. Feuerversicherung und Statistik. Pest, 1868.
2. Pénzkrizis és bankkalamitások. U. ott, 1870. (Különnyomat a P. Napló 216-221. sz.)
3. Előleges jelentés az 1870. pesti népszámlálás eredményéről. U. ott, 1870. Négy graphikai rajzzal.
4. Az 1870. pesti népszámlálás eredményei. U. ott, 1870. Nyolc ívrét kötet 3722 táblázattal. (12 példányban megjelent autographikus munka.)
5. Az 1870. pesti népszámlálás újbóli feldolgozásának eredményei. U. ott, 1870. Két ívr. kötet 1077 táblázattal. (12. autograph. példány.)
6. Pest sz. k. város az 1870. évben. U. ott, 1871.
7. A magyar kormány nagy vasuti szerződésének birálata. U. ott, 1872.
8. Az 1870. és 1871. pesti építkezések. U. ott, 1872. (Stat. Közlemények V-VIII.)
9. Budapest gabonakereskedésének hanyatlása. Bpest, 1873. (Különny. a Földmívelési érdekeinkből.)
10. Jövedelmi adótanulmányok. U. ott, 1873.
11. Az 1872. pesti építkezések. U. ott, 1873.
12. Pestvárosi statisztikai Évkönyv. U. ott, 1873.
13. Plan einer Mortalitäts-Statistik für Grosstädte. Wien, 1873. (Különnyomat a Pester Med. Chirurg. Presseből).
14. Pest város lakosságának népességének mozgalma. Bpest, 1873. (Külnyomat az Évkönyvből.)
15. Pestváros pénzügye. (I. Az 1873. költségelőirányzat, II. Az 1870-71. sz. zárszámlák.) U. ott, 1873. (Különny. az Évkönyvből).
16. Adalékok az árak történetéhez. U. ott, 1873. (Különny. az Évkönyvből.)
17. Welche Unterlagen hat die Statistik zu beschaffen, um richtige Mortalitäts-Tabellen zu gewinnen? Berlin, 1874. (A nemzetközi statisztikai congressus megbizásából készült emlékirat.)
18. Az emberi élettartam és halandóság kiszámításáról. Bpest, 1874. (Értekezések a társadalmi tud. köréből II. 12.)
19. Budapest gabonakereskedésének hanyatlása. U. ott, 1874.
20. A pestvárosi elemi népiskolák állapotáról az 1871-72. és 1872-73. tanévekben. U. ott, 1875.
21. Pestvárosi adó-tanulmányok az 1871-72. évi jövedelem- és házbéradóról. U. ott, 1875.
22. Az 1873. és 1874. budapesti építkezések. U. ott, 1875.
23. Statistique Internationale des grandes villes. Première Section: Mouvement de la Population I. Deuxième Section: Finances I. Bpest, Berlin, Páris, 1876-77. 1887.
24. Pestváros halandósága 1872-73-ban és annak okai. Bpest, 1876. (Ebből különny. A pestvárosi kolerajárvány 1872-73.)
25. Mitthheilungen über individuale Mortalitäts-Beobachtungen. Berlin, 1876.
26. Budapesti adótanulmányok. Bpest, 1877.
27. Budapest főváros halandósága 1874. és 1875-ben.
28. Die Kindersterblichkeit in Budapest Während der Jahre 1874-75. Berlin, 1877.
29. A magyar vámkérdéshez. Bpest, 1878.
30. Bulletin annuel des finances des grandes villes. U. ott, 1879-90.
32. A fővárosi halandóság kérdéséhez. Önvédelem és fölvilágosítás. U. ott, 1879.
32. Quelles sont les recherches statistiques à introduire, pour faire reconnaitre l'influence de l'école sur l'état sanitaire des écoles primaires? Bruxelles, 1880. (Különny. a brüsseli nemzetközi közoktatási congressus munkálataiból.)
33. Rapport sur l'exposition nationale et l'etat des écoles industrielles belges en 1880. U. ott, 1880.
34. A társadalmi élet törvényszerűsége. – Mayr György után ford. Bpest, 1881.
35. Velenczei földrajzi kiállítás 1881. Berlin, 1881. (Budapest főváros statistikai hivatalának munkálatai.)
36. Projet d'un recensement du monde. Étude de statistique internationale Paris, 1881.
37. Plan de dépoillement du recensment de la ville de Budapest, executé le 1. Janvier 1881. Bpest, 1881.
38. Budapest főváros az 1881. évben. A népleirás és népszámlálás eredménye. Három kötet. U. ott, 1882-83. (Ism. Bud. Szemle 28. M. Nemzetgazdasági Szemle 1882.)
39. Tableaux internationaux du recensement de 1880-81.: Ville de Budapest. Berlin, 1881. (Nyom. Pesten.)
40. Budapest nemzetiségi állapota és magyarosodása az 1881. népszámlálás eredményei szerint. Bpest, 1882.
41. La place scientifique et les limites de la démographie. Genf, 1883.
42. Az 1882. évi fővárosi népszámlálás előkészítése, keresztülvitele és feldolgozása. Bpest, 1883. (Különny. a Budapest fővárosa az 1881. évben cz. népszámlálási munka III. kötetéből).
43. Adalékok Hontmegye nemzetiségi monografiájához. U. ott, 1883. (Különnyomat a Magyarosodás cz. havi folyóiratból.)
44. Budapest főváros elemi népiskolái az 1873-81. iskolai években. U. ott, 1883-84.
45. Über den Einfluss der Wohlhabenheit und der Wohnverhältnisse auf Sterblichkeit und Todesursachen. Stuttgart, 1885. (A berlini közegészségi kiállításon tartott előadás.)
46. Budapest főváros gyermekhalandósága az 1876-81. években és annak okai. Bpest, 1885.
47. A fővárosi statisztikai hivatal kiállításának magyarázó katalogusa. U. ott, 1885. (Francziául: Berlin, 1885.)
48. Die Kindersterblichkeit in Budapest, 1885.
49. Magyar országos kiállítás 1885. Magyarázo katalogus a fővárosi statisztikai hivatal által kiállított tárgyakhoz. U. ott, 1885. (Francziául is. U. ott, 1885.)
50. Budapest főváros halandósága az 1876-85. években és annak okai. U. ott, 1885-86. Két füzet.
51. Az 1875-1884. budapesti építkezések. U. ott, 1886. (Budapest főváros statisztikai hivatalának Közleményei XX.)
52. Hume Dávid közgazdasági tanulmányai. Angolból ford. U. ott, 1886. (Nemzetgazdasági Irók Tára I.)
53. Armuth und Todesursachen. Zugleich ein Beitrag zur Methodologie der Statisk. Wien, 1886. (Különny. a Wiener Med. Wochenschriftből.)
54. A statisztika statisztikája. Adatok a demografia fejlődésének történetéhez. Bpest, 1887. (Különny. a Nemzetgazd. Szemléből.)
55. A Nieuwe waarnemingen aangaande den invloed der intending op morbiditeid en mortaliteid. Hely n. 1887. (Különnyomat a IV. nemzetközi demografiai congressus munkálataiból.)
56. Die Wiener impfgegnerische Schule und die Vaccinationsstatistik. Vortrag. Braunschweig, 1887.
57. Propositions pour arriver à une comporabilité internationale des ouvrages de recensement. Rome, 1887.
58. Az 1886. júl. 1. tartott népösszeírás eredményei. Bpest, 1887. (Budapest főváros statisztikai hivatalának Közlem. XXI.)
59. Budapest főváros halandósága az 1882-1885. években és annak okai. U. ott, 1888.
60. Kritik der Vaccinations-Statistik und neue Beiträge zur Lehre vom Impfschutze. Washington, 1888. (A VIII. nemzetközi orvosi congressus jelentésében. 2. bőv. kiadás, Berlin, 1889).
61. Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája. 1881-1888. tanévekről. Bpest, 1889-90. Két füzet.
62. Demologiai tanulmányok. 1. A szülők korának befolyása a gyermekek halálkorára. II. A szülők korának befolyása a gyermekek életerejére. U. ott, 1889. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből X. 3.)
68. A fővárosi születési statisztika újjáalakítása. U. ott, 1890. (Különnyom. a Statisztikai havi füzetekből. Ism. Nemzetgazd. Szemle).
64. Statisztika és logika. Egyúttal válasz Jekelfalussy úrnak. U. ott, 1892.
65. Demologische Beiträge. Berlin, 1892. (Különnyomat a Bulletin de l'Institut International de Statistiqueból. I. Zur Erweiterung der Fruchtbarkeit- und Natalität-Statistik, II. Mortalität-Coëfficient und Mortalitäts-Index, III. Über die approximative Berechnung der Sterblichkeit in Grossstädten).
66. A budapesti túlzsufolt lakások. Bpest, 1893.
67. A főváros földje. U. ott, 1893.
68. Die internationale Classificirung der Berufarten. Wien, 1893.
69. Budapest főváros az 1891. évben. A népleírás és népszámlálás eredménye. I. Bpest, 1894. Két táblával. (Thirring Gusztávval együtt. Ism. Erdélyi muzeum).
70. Über den Zusammenhang zwischen Arth und infectiösen Krankheiten u. über die Methode der Intensitätsrechnung. Leipzig, 1894. (Különny. a Zeitschrift für Hygiene und Infectionskrankheitenből.)
71. Die Pockenstatistik der oesterreichischen Staatsbahngesellshaft. Vortrag. Braunschweig, 1896. (Különny. a Deutsche Vierteljahrsschrift für öffent. Gesundheitspflegeből.)
72. A himlőoltás véderejéről. Négy statisztikai értekezés. Bpest, 1897.
73. Die seculäre Weltzählung vom Jahre 1900. Denkschrift an die St. Petersburger Session des Internationalen Statistischen Institutes. Berlin, 1897. (Francziául. Páris, 1897.) Eddig nevét Kőrösinek írta.
74. Die Natalitäts-und Mortalitäts-Verhältnisse ungarischer Städte in den Jahren 1875-95. Bpest, 1897. (Thirring Gusztávval együtt.)
75. Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozás befolyása a halálokokra. Bpest, 1898. (Különnyom. a Bpesti statisztikai hivatal XXVI. Közleményéből. Németül u. ott. 1898.)
76. A felvidék eltótosodása. Nemzetiségi tanulmányok Pozsony-, Nyitra-, Bars-, Hont-, Nógrád-, Pest-, Gömör-, Abaúj-, Zemplén- és Ungmegyék területéről. U. ott, 1898. (Bars- és Hontmegyék különny.)
Munkáinak legnagyobb része: így a 3., 6., 8., 10-12., 14-16., 21-27., 38., 44., 46., 47., 51., 58., 59., 61. sz. sat. németül is megjelentek ugyanazon évben Berlinben (Budapesten nyomtatva). Szerkesztette: A fővárosi kereskedelem emelésére kiküldött Enquète-Bizottság Tárgyalásait. Bpest, 1874. I. rész. (Több nem jelent meg); szerkeszti a Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának heti Kimutatásait. 1873. jan. 17. és a Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának Havi Füzeteit 1873. jún. 17. óta; a Bulletin hebdomadaire de Statistique internationalet 1878. januártól 1895. deczemberig; a Megyei Monographiákat (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. században), kiadja a m. tudom. akadémia, 1891 óta.
Levelei Pesti Frigyeshez: Bpest, 1879. decz. 2., 1885. máj. 8. (a m. n. múzeumban).
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 7. sz. arczk., 1878. 39. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Tipray Könyvészete 1879-81.
Petrik Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885., 1887.
M. Könyvészet 1886-1887., 1889-91., 1893-95.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyenlőség 1890. 40., 41. sz.
Vasárnapi Ujság, 1894. 35. sz. arczk.
Pesti Napló Lexikona X. 926. I. (György Aladár).
Századunk Névváltoztatásai 139. l.
Magyar Zsidók. Bpest, 1896. 56. l.
Budapesti Hirlap 1897. 139. sz.
Corvina 1898. 30. sz.