egri cz. kanonok és apát, szül. 1793. augusztus 31. Mádon (Zemplénm.); a gymnasiumot Kassán és Miskolczon, a bölcseletet s hittant, miután 1812-ben pappá lett, az egri lyceumban végezte. 1817-ben felszenteltetvén, bodonyi káplán volt két évig, aztán a tiszalöki plébániát kapta meg; innét 1822-ben Tisza-Szalókra. 1847-ben pedig Tarra (Hevesm.) ment lelkésznek. 1857-ben esperes lett. 1860-ban czímzetes kanonokká, 1871-ben pécsváradi apáttá neveztetett ki. Ugyanekkor a pécsi püspök szentszéki ülnökké nevezte ki. 1873-ban elméje elhomályosult és 1876. január 9. meghalt..
Munkája: Három alkalmi szent beszéd a tari leégettek javára. Eger, 1861.
Emlékkönyv. Eger. 1865. 276. l.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger. 1892. 147. l.