Kezdőlap

Kőváry László,

birtokos, a m. tudom. akadémia levelező tagja, K. Józsa testvéröcscse. szül. 1819. júl. 7. Tordán (Torda-Aranyosm.), mint a Bethlen Gábor által 1619-ben odatelepített egyik hajdúcsalád ivadéka. Tanulmányait szülővárosában az unitárius algymnasiumban kezdte; onnét a kolozsvári unitárius collegiumba ment; a jogot az ev. reformátusoknál végezte. 1842-ben jogi gyakorlatot Marosvásárhelyt a királyi táblán folytatott és királyi táblai cancellistának esküdött fel. A Teleki-könyvtár használata megérlelte benne az eszmét, hogy Erdély ismertetését művelje. A szabadságharcz kitörésekor Ellenőr cz. politikai lapot indított meg Kolozsvárt; jún. 8. Szemere Bertalan az országos statisztika hivatalhoz nevezte ki titkárnak, mire Kossuth pénzügyminiszter statisztikusa lett. A honvédelmi kormány okt. Erdélybe küldte, Háromszékről, midőn Bem uat nyitott, Debreczenbe ment, honnét a kormány Szeben bevétele után 1849. márczius 15-én az erdélyi sereg hadi tudósítója- és historiagraphusaként Bem seregéhez küldte; a zsibói fegyverletételnél bevégeze ezen működését. A székelyföldi szent-demeteri kastélyban rejtőzött. Terényi Lajossal (Ipoly Arnold testvérével); végre a zsandárok felfedezték rejtekhelyét és a marosvásárhelyi várba szállitották, honnét Kolozsvárra vitetvén, néhány hónap mulva, Urban tábornok megkegyelmezésével szabadon bocsáttatott. Kiszabadulása után Pestre költözött és a Pesti Napló munkatársa lett. Történelmi kutatás czéljából a gyulafehérvári s a marosvásárhelyi könytárban búvárkodott. Onnét visszatérve Pestre, a katonai kormány letartóztatta; mert Mackot, ki a vásárhelyi várból kiszökött és őt meglátogatta, Kolozsvárról szökésében elősegítette; az összeesküvésben azonban részt nem vett; Kolozsvárra internáltatott. Itt vette nőül 1854. jún. 4. kiadója Tiltsch János unokahugát, kinek kezével Kolozsvár patriciusi családjai körébe jutott és ez időtől fogva anyagi gondoktól menten az irodalomnak élhetett. 1862-ben megvette a Korunk cz. politikai lapot, melyet Deák-párti szellemben szerkesztett. Az országos statisztikai hivatal szervezésénél meghívást kapott az 1848. hivatala elfoglalására, de ezen meghívást nem fogadta el. Időközben az első magyar biztosító-társaság felállítása alkalmával ennek kolozsvári főügynöke lett; majd a Kolozsvárt keletkezett Victoria biztosító-társaság egyik igazgatói állását foglalta el. Ezen időtől a biztosítási irodalom meghonosítása foglalkoztatta. Megírta a 70-es években a biztosítás Encyclopaediáját négy kötetben, melynek I. kötete, mely a biztosítás bibliographiáját, történetét, politikáját, mathematikai elméletét, a biztosítási ágak rendszerét foglalja magában, magyarul és német fordításban, kéziratban maradt; francziául pályázott vele a párisi akadémiánál, hol azt 1883. nov. 10. dicséretre méltatták; III. kötetének első felét az Életbiztosítás rendszere cz. 1884-ben kiadta. 1883. máj. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta; ekkor visszatért történeti tanulmányaihoz. Házassága gyermektelen maradt; ezért minden erejét a társadalmi térre fordította. Mint Kolozsvár tiszteletbeli főjegyzője s virilis-bizottsági tagja részt vett a város szépészeti s közgazdasági viszonyai előmozdításában: a befásítási s temető bizottság elnöke lett: mint a sétatér igazgatója, közgazdasági előadó, takarékpénztári igazgató, az unitárius főgymnasium egyik felügyelője is működött. A vasuti alkalmazottak lakásviszonyainak javításával foglalkozva egy telepet alapított, öt utczával száz házzal, melyet törlesztés mellett Kőváry-telep nevezettel, tulajdonukba bocsátott.

Költeményei, czikkei, beszélyei a kövekező folyóiratokban, hirlapokban és évkönyvekben jelentek meg: Nemzeti Társalkodó (Kolozsvár, 1839. II. Teke és népszokásai, 1840. Erdélyi tájképek, 1841. II. A Bogátról, 1843. Székelyek Magyarországon, 1844. Szentiványi Mihály mint költő, 1847. Czáfolat Kovács István úrnak statisztikája érdekében); Remény (Kolozsvár, 1839. költ.), Társalkodó 1840. (Mátyás királyt ne szoborral örökítsük, 1842. Visszaigazítás Őszinte vidékihez); Regélő (1840. Henriette, beszély); Tudománytár (Értekezések VIII. 1840. Föld- és országtani vázlatok Szilágyról), Athenaeum (1841. I. Fiducia, novella, 1843. Erdély irodalma); Erdély Képekben (kiadja Szathmári Pap Károly, Kolozsvár 1841. A Barczaság, Brassó és vidéke, Toroczkó); Regélő P. Divatlap (1843. II. Levelek az éden fájáról); Beszélytár (Kolozsvár, 1843. Stella, beszély és költ.); Honderű (1845. II. Napoleon fia); Életképek (1846-47.); Bércz-virágok. Zsebkönyv 1847. (Kolozsvár, 1848. beszély); Ellenőr (Kolozsvár, 1848. vezérczikkek); Országgyűlési Emlény (1848. Etele, költői korrajz.); Közlöny (1848-49. Hadi tudósítások, muszka adomák); Hazánk (Győr, 1848. A polgárosodás); Kossuth Hirlapja (1848. 50. sz. Kell-e Erdélyben csak árnyéka is a politikai kormánynak?); Hetilap (Kolozsvár 1852. 4. sz. Az erdélyi arany- és ezüst-bányászat története. 6-8. Erdély határszéli szorosai. Állítsunk ipartanodákat. 9. 10. Sóbányáink statisztikájához: Kősótelepünk fekvése, minősége, Sóskut, Tört. adatok. Ásatás és kiadás. Parajd sóaknája. 11. Az alvinczi bolgárok és morvák. 37. Az erdélyi arany és ezüst bányászat történetéhez. 1853. 5. sz. A találmányok és fölfedezések kora, adatul a polgárosodás történetéhez. 10. Jegyzetek Cserei M. historiája pesti kiadására. 12-13. 17. 18. Kisérletek az Erdélyi szinészet történetéhez. 15. Állítsunk szépitő bizottmányokat. 20. 22. Erdély jelenlegi statisztikájához. 23. Tököli és neje végnapjai. 26. A fejedelmi kor hadi taktikája, 32. Egeres kastélya, viz-okádója és hideg forrása, 35., 38. Hitelbank kellene, 44-46. Erdély nevezetes rónái, Agyagfalvi rét, Balázsfalvi rét, Bogát, Hátszegtere, Keresztesmező, Kereszténysziget rétje, Miriszlói csatatér, Szentpáli tér, Zernyesti tér, 48-53., 59. Néhány fürdőnk az idén: Előpatak, Radna, Bodok, Korond, Bázna, Algyógy, Kiruj, Homoród, Csik-Tusnád, 62-64. Jegyzetek növényzetünk történetéhez: füvészetünk irodalma, füveink, dohány, 74-77. Báró Naláczi József főispán emlékirata, 81. Az erdélyi honbuvárlati társulat és folyóirata, 84. Ős-emlékeink felett, 1844. 2., 3. Kirándulás Fejérvárra, 15. B. Duyardin József, 34. A talált kincseket illető rendeletek, 37. Állítandó leánynöveldénk ügye, 39-41., 47. «Erdély nevezetesebb családai» és töredékek családiratunk philosophiájához. 52. Irók segélypénztárai, 53-55., 58. Historiás ének a jeles győzelemről... Erdélyben a Kenyérmezőn 1479. Irta Temesvári István deák 1569. 62-64. Törökbuza vagy tengeri, 67-95. Iparunk és kereskedelmünk, 778-85. Kisérletek Erdély szinészete történetéhez, Bőjti gondolatok, öt czikk, Magyar Irodalom Erdélyben, három czikk, 97. Családreform, 1855. 10. Czigányok multja Erdélyben, 16. Gróf Teleki József); M. Irók Albuma (1850. Gróf Bethlen Miklós szerelme, korrajz, Az évszámok fatuma); M. Hirlap (1851. Egy régi és új csatahely, decz. Priznitz, rajz, 1850-51. a tárcza vezetője, 601-604. könyvismertetés); Nagyenyedi Album (1851. Ismertetés), Remény (1851. Mirabeau szerelmei, beszély), Hölgyfutár (1852. Székely népköltészet: tánczmondatok, Népdalok, Talányok, Példabeszédek, Anekdoták, Népbeszélyek, Mesék, 1855. beszély, 1861. Háromszék és a székelyek); Értesitő (1852. Gyulafehérvári kathedrale); Losonczi Phönix (III. 1852. Brandenburgi Katalin), Thalia (szerkesztette Vahot Imre 1852. Jancsó Pál szinész), Müller Gyula nagy Naptára (1852-54. Erdélyi krónika 1852. 1853.), Pesti Napló (1852. 1853. Rhapsodiák Erdély történetéből, 863-873., 1856. 495. Bolyai Farkas), Magyarország és Erdély képekben I. 1853. Kolozsvár, II. Homorod-Almási barlang, Fogaras, Kalotaszegi magyar nép Erdélyben, Marosvásárhely, Udvarhelyi vár, Radnóti kastély, III. 1854. Székelyhonról, Toroczkó és toroczkói nép, Dézs környéke, Toroczkó-Szent-György vára tájékával); Délibáb (1853. A nőnem szellemi nagysága, A magyar történeti regék philosophiája, 1858. Gróf Kemény József); Szikszói Enyhlapok (1853. beszély), Nagyvilág Képekben (1854. Székelyé, szinésznő, 1855. Tordahasadék és barlangjai Erdélyben); Erdélyi Naptár (1854. Néhány szó regéink becséről, Romjaink érdekében, Történeti adomák, Állítsunk ipartanodákat, 1855. Egyzerűsítsük háztartásunkat, Ős emlékeink felett, Építészeti emlékek conservatorának hatásköre és utasítása, Talált kincseket illető rendeletek, Bánfi-Hunyadon talált régi pénzek, Tiboldon talált pénzekről, Jegyzetek naptárirodalmunk történetéhez, Tököly végnapjai, II. Rákóczy Ferenc emigratiója Mikes Kelemen leveleiből, 1857. A császári körút Erdélyben 1852-ben), A Család könyve (1855. Ujfalvi Krisztina, 1856. Cserei Ilona, Daniel Polixena, Rhédeiné, Gróf Bethlen Kata, Kornis Kata), Ujabbkori Ismeretek Tára (1855. életrajzok), Unio. Zsebkönyv (1856. Az erdélyi múzeum és muzeum-egylet keletkezése), Erdélyi Múzeum (1856. Méhes Sámuel, 1857. Az erdélyi múzeum ügye, III. 1886. Észrevételek a magyar történetírás jelenlegi feladatához, különös tekintettel történelmünk szellemére, 1897. Brassai Sámuel pályafutása, 1898. A márcziusi napok civilisatiónk keretében, Az unio kimondásának félszázados ünnepén); Vahot Imre Nagy Naptára (1856. Tordahasadék); Vasárnapi Ujság (1855. Barra Imre emléke, Kendefi Ádám, 1881. Szinházi égések 1869-81.); M. Sajtó (1857. 62., 65., 68., 70. A pénzszükség okai és ellenszerei, iparkereskedelmi szempontból, 264., 266., 269., 271., 274., 277. A pénzkrizis hordereje, Páris utczai élete, 4 czikk), Müller és Vahot Nagy Naptára (1857. Nagy-Ág); Napkelet (1857. A magyar családi élet Erdélyben hajdan és most, 1859. Bölöni Farkas Sándor életirása, 1861. A női viselet); Délibáb Naptára (1857., 1858. Gróf Kemény József, Uzoni Béldi Pál, Oláhok és czigányok); Mátyás Diák Könyvesháza (1857. Torda Erdélyben); Kolozsvári Közlöny (1857. 58-64. sz. Iparkereskedelmi czikkek, 1871. 59-72. Az erdélyi országos szinház keletkezése); Emich Gusztáv nagy Képes Naptára (1860. Radna templom romja Erdélyben); Alkotmányos nagy Naptár (1862. Háztartás őseinknél); Hunfalvy János, Magyarország és Erdély képekben (1860. Föld- és néprajzi czikkek Erdélyből), Divatcsarnok (1861. A női hajzat, fej-ék és egyes öltözetek); Korunk (Kolozsvár, 1862-67. vezérczikkek, 1863-tól Erdély krónikája 1850-59-ig, 1865. A nőnem történeti multja, A nemzeti fejedelemség udvari szertartásai); Erdélyi muzeum Évkönyvei (II. 1861-63. Gr. Bethlen M. emlékiratai); Keresztény Magvető (1867. A szombatosokról, 1871. Pécsi Simon cancellár, 1873. Dávid Ferencz elitéltetése, Egyháztörténelmi korrajz, 1878. Az iskolai takarékpénztárak, 1879. Az életbiztosítás és a család, 1880. Nyugdíjintézeteink, 1884. A magyarok honfoglalása, 1885. A keresztény vallás felvétele nemzetünk által, A hierarchia kifejlődése s első hatása hazánk történetére, 1886. A reformatio kezdetei, A keresztény családi hivatása, A kiegyezés és koronázás, 1888. 1897. Brassai mint collegiumunk tanára, Brassai mint tudós és író, 1898. Szellemünk képviselői a millennium századában. Életiratok), Kelet (Kolozsvár, 1871. márcz. Emlékezés Párisra, 1886. közgazdasági czikkek); Biztosítási Évkönyv (Pest, 1870. Történet és statisztika); Közgazdasági Hetilap (1870. Bank- és biztosítás ügye. A népszámlálás biztosításügyi fontossága); Részvét-Album (1872. A forradalom utáni napok Erdélyben); M. Polgár (1880. 46. A hirlapok egyesülete által tervezett nyugdíjintézet lehetősége, 1884. 257. sat. Napjaink története, 1886. 94. Kolozsvár sétatere 1812-1886., 1898. 13. sz. Kolozsvár a föld alatt, leletek, 73. Brassai halála évfordulóján, 195. Erzsébet napján, 200. Mátyás király születési házának stylje hatvan év előtt, 225. Az Erzsébetek a magyar történetben, 1899. 12. Emléktáblát Szilágyi Sándor szülőházára, 14. Sz. S. emléktáblája és ifju kora); Nemzetgazdasági Szemle (1881. A biztosításügyi politika nálunk és a külföldön, 1882. A katonakötelezettség- és háború-veszély biztosítás); Figyelő (XII. 1882. Ujfalvi Krisztina és kiadatlan versei); Pulszky-Album (1884. Erdély építészeti emlékeinek kelekezése), Turul (1887. A hűbérrendszer kifejlése s hatása hazánkra), Kolozsvár (1887. 199. sat. Hunyadmegye negyven év után, 300. Tiz és husz év előtt, visszaemlékezés, 1889. 64. Hogy szünt meg a censura Kolozsvárt); Petőfi Múzeum (1888. Nyilt levél a P. M. kiadóihoz Petőfi halála körülményeiről); Keleti Virágok (Kolozsvár, 1889. Negyvennyolc előtti irodalmi viszonyaink), Erdélyi Irók és művészek Albuma (1892. Nemzetünk jövője); Nemzeti Ujság (1895. 354. sz. Az erdélyi uniókép még élő alakjai); Ellenzék (Kolozsvár, 1897. jún. 24. Brassai nyilatkozata száz éves voltáról;) az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Székelyhonról 1841. Kolozsvár, 1842. (Ism. Regélő Pesti Divatlap.)

2. Erdélyország statistikája. I. kötet. U. ott, 1847. (Ism. Erdélyi Hiradó 294., 300., K. Czáfolatai a birálatra 310-313. sz.).

3. Erdély régiségei. Pest, 1852. 14 fametszettel és egy kőrajzzal. (Ism. P. Napló 606., M. Hirlap 808. sz. Családi Lapok. 2. kiadás, Erdély építészeti emlékei. Kolozsvár, 1866. sz. Ism. P. Napló 1866. 213.; Bud. Szemle X. 1868. Erdély régiségei és történelmi emlékei. Uj czím-kiadás. U. ott, 1892.)

4. Erdély földe ritkaságai. Kolozsvár, 1853. Kilencz fametszettel (Ism. Hetilap 33. sz.)

5. Erdély nevezetesebb családai. Czimerekkel és leszármazási táblákkal. U. ott, 1854. (Torma József, Hodor Károly és Mike Sándor gyűjteményei felhasználásával. Ism. P. Napló 108., Budapesti Hirlap 1855. 642., 746. sz.)

6. Kőváry László kisebb munkái. U. ott, 1857. Két kötet. (I. Száz történelmi rege. II. Történelmi adomák.)

7. Erdély krónikája a forradalom után. U. ott, 1859.

8. Erdély történelme. U. ott, 1859-66. Hat kötet. (Az ősidőktől 1847-ig. Ism. P. Napló 1859. 244., 1866. 115., Delejtű 1859. 280. 1., M. Sajtó 1861. 117. sz.)

9. A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Pest, 1860.

10. Erdély története 1848-49-ben. U. ott, 1861.

11. Okmánytár az 1848-49. erdélyi eseményekhez. Kolozsvár, 1861.

12. Biztosítási Évkönyv 1870. A magyar és osztrák megszünt, működő és keletkező biztosító társaságok történeti és statisztikai átnézete. Pest, 1870.

13. Kolozsvár szabad kir. város lakosai az 1869-70. népszámlálás szerint. Elnöki jelentés. Kolozsvár, 170.

14. A megyei és országos állami biztosítás rendszere. U. ott, 171.

15. Az életbiztosítás mint legbiztosabb tőkeszerzés népszerű ismertetése. Pest, 1871.

16. A kölcsönös segélypénztárak és gondoskodó intézetek nálunk és külföldön. Ugyanott, 1877.

18. A vasutasok kötelező baleset biztosítása behozatala érdekében emlékirat. U. ott, 1880.

19. A kolozsvári kisegítő első 25 éve. Kolozsvár, 1883.

20. Az élebiztosítás rendszere. Budapest, 1884.

21. A kolozsvári sétatér és sétatér-egylet keletkezése és fejlése. Igazgatói jelentés. Kolozsvár, 1886.

22. A kolozsvári piaczi templom körüli épületek lebontására gyűjtött alap keletkezése és fejlése. Gondnoki jelentés. U. ott, 1886.

23. Kolozsvár közgazdasági fejlődésének iránya és feltételei. Közgazdasági előadói jelentés. U. ott, 1889.

24. A lajtántúli fürdők szervezete és berendezése, tekintettel a hazai fürdők kivánalmaira. U. ott, 1891.

25. Kolozsvár köztisztasági és közegészségügyi mozgalmai. Közgazdasági előadói jelentés. U. ott, 1892.

26. Testedző intézményeinek multja Kolozsvárt. Felolvasás. U. ott, 1897.

27. A millennium lefolyásának története s a millennáris emlékalkotások. Budapest, 1897. (Ismertetés Kolozsvár 103. sz. Nemzeti Iskola, Századok.)

26. Brassai százéves pályafutása. Emlékirat. Kolozsvár, 1897. (Különnyomat az Erdélyi muzeumból.)

29. Visszaemlékezések a forradalom derűsebb napjaira. U. ott, 1898-99. (Különnyomat a Történelmi Lapokból.)

Szerkesztette és kiadta Kolozsvárt a Beszélytár, Erdélyi szépirodalom cz. félhavi gyűjteményt 1843-ban, melyből csak az 1. és 2. füzet jelent meg; a Györke könyvtárát 1843-54. Kilencz füzetet (több füzetet maga írt versekben, így az Erdély történelmét, Erdélyt utazza és újra utazza Györke; ezen gyűjtemény tíznél több kiadást ért); az Ellenőr politikai lapot 1848. máj. 2-tól nov. 15-ig; az Erdélyi nagy Naptárt 1854-55; a Korunk politikai lapot 1862. szeptember 3-tól 1867. július 31-ig, mikor megszünt, (1865-ben Korunk Tárczája cz. is.)

Kéziratban: a biztosítás rendszere, három kötet; (egyik németből francziára fordítva a franczia akadémia könyvtárában van); levelei: Pesty Frigyeshez, Kolozsvár, 1857. júl. 26., 1861. febr. 21., és törökfalvi Papp Zsigmondhoz Kolozsvár, 1864. jan. 11. (a. m. n. múzeum kézirattárában)

Arczképe: olajfestés Klimkovitstól 1853-ból (a magyar történeti képcsarnokban, öcscsétől Kőváry Endrétől a 80-as években festve (a m. tud. akadémiában); kőny. a Magyar írók arczképcsarnoka czímű lapon Barabástól, Pest, 1857.

Nemzeti Társalkodó 1841. 22., II. 42. sz. (Kovács István).

Társalkodó 1842. t0. szám.

Pesti Napló 1853. 1059. szám.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 284. l.

Transsilvania. Hermannstadt, 1856. 6. sz.

Müller és Vahot Nagy Naptára 1857. arczk.

Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 70 l.

Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 453. l.

Ország Tükre 1863. 19. sz. arczk. (Marastoni).

M. Akadémiai Értesítő 1882. 127., 1883. 75. l.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Orbán Balázs, Torda város és környéke. Bpest, 1889.

Kiszlingstein Könyvészete.

Veress Sándor, Torda öscsaládai. Torda, 1890.

M. Könyvészet 1891., 1897.

Erdélyi irók és a müvészek Almanachja. Bpest-Kolozsvár, 1892. 226. l. arczk.

M. Történeti Képcsarnok Lajstroma. Bpest, 1894. 139. l.

Pallas Nagy Lexikona X. 951. l. (Dézsi).

Kiss Sándor, A kolozsvári kereskedelmi akadémia története. Kolozsvár, 1896. 309. l.

Vasárnapi Ujság 1898. 22. sz. (ifjúkori arczk.)

Nagy Albert, Levél Kőváry Lászlóhoz. Torda. 1899. (Költemény. Különny. az Aranyosvidékből) és önéletrajzi adatok.