K. Lajos író és Komlóssy Ida szinművésznő leánya. K. atyját korán elvesztvén, édes anyja minden áron szinésznőt akart nevelni leányából; föl is lépett a budai szinkörben a Tücsök czimszerepében; párszor vidékre is elvitte anyja, hol játszott ugyan, de semmi hajlamot sem érzett a szinészet iránt; inkább
írt gyermekszinműveket és beszélyeket; mígnem egy beszélye megjelent a Pesti Naplóban; azután több rajzot, tárczát és beszélyt írt, így a Képes Családi Lapokba (1890-91. rajz, elb.), a Vasárnapi Ujságba (1890. elb.); a Pesti Hirlapba (1893. 65. sz. A leszámolás, 1895. 357. sz. A lelkiismeret), a M. Szalonba, (1894. Az én mesterem), a Divat-Szalonba, Évszakba, melynek rendes munkatársa, a Fővárosi Lapokba, Ország-Világba, M. Géniuszba, Pesti Hirlap Naptárába, Hölgyek Naptárába, M. Decameronba sat.
Munkái:
1. Damáz Margit. Regény. Bpest, 1892. (Kókai előszavával. Egyetemes Regénytár VII. 18. Ism. P. Napló 180. sz., Élet 468. 1.
2. Vadrózsa kisasszony. U. ott, 1894. (Jókai Mór bevezetésével, Ism. Főv. Lapok 201. sz. M. Géniusz 27. sz.)
3. Két világ közt. Regény. U. ott, 1897. (Egyetemes Regénytár XII. 15. Ism. Politikai Heti Szemle 36. sz. Irod. Tájékoztató 1. sz.)
4. Bárányfelhők. Elbeszélések. Ugyanott, 1899. (Athenaeum Olvasó-Tára VII. 10. Ism. M. Hirlap 36. sz.)
5. Kis lányok, nagy lányok. Elbeszélés. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 58.)
M. Könvyészet 1892., 1894., 1897.
Az évszak 1896. (M. Hirlap máj. l. melléklete).
Corvina 1897. 20. sz., 1899. 14. sz.